Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Reményi Antal: Az újkori Pula településszerkezetének kialakulása és változásai (1745-2000)

számmal végződött, az Alsó soron pedig (a déli oldalon) a 68. házszámmal indult s a 89. házszámmal zárult. A jobbágytelkek azonban a későbbiek során osztódtak, vagyis feleződtek, s így alakult ki a még ma is pontosan megkülönböztethető negyven porta. A település, és annak szerkezete kialakulásáról és a változásokról a térképek adnak jó tájékoztatást. Az eddig megismert legkorábbi térkép a 18. század végéről való.

6 (3. kép). Keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de az ábrázoltakból következtethetünk arra. Jelölve van ugyanis a „Capolna", s az 1773-ban épült. Nincs viszont a térképen az 1797-es építésű templom. A térkép tehát e két időpont között, vagyis a 18. század utolsó negyedében készült. Ezen a térképen 61 számozatlan építmény, épület van. A térképen jól azonosíthatóan 18 egész és 4 fél, azaz húsz (20) jobbágytelek szerepel. A zsellértelkek száma a térkép szerint 30, mégpedig, az alsó faluvégen 10, a Fő utcában még 8, s a Kis utcában 12. Az uradalmi, községi és egyházközségi épületek száma pedig 9- Az uradalomhoz tartozó terület (és épületek) az északról, az erdőből érkező, névtelen, pataktól keletre eső részen, a Kis utcától délre, délkeletre van. Az Esterházy-uradalomhoz tartozó épületek, építmények eredetileg elkülönültek a falutól. Feltehetően a telepítést megelőzően is az északról, a Farkasárok mélyedésének folytatásában érkező patak keleti, azaz bal oldalán volt az újkori Pula első épülete. Itt lakott az Esterházy-ak erdőőre (vagy ispánja), azaz az itteni birtok kezelője, vezetője. Az 1768-as adóösszeírásban mindössze 4 zsellér szerepel,

7 az 1773. és 1776. évi adóösszeírásban azonban már 25-25 zsellér neve került összeírásra. így érthető, hogy a 18. század negyedik negyedéből való térképen már 30 zsellértelek került ábrázolásra. Ezen a térképen a mai 33. számú ház és a Szent Flórián kápolna közötti út még beépítetlen a nyugati oldalon. A18. századi település legmagasabb részén, a mai faluház helyén már 1760ban funkcionált az imaház.

8 S 1773-ban építtette - az adóösszeírásokból megállapíthatóan az egyik jómódú jobbágy, Krámer (Krammer) György - a Szent Flórián kápolnát (ma 40. szám). A kastély és a Szent Flórián kápolna közötti patak felett a 18. századvégi térképen már - vélhetően - fahíd látható. Községi célokat szolgált a pásztorház (Fő utca ma 6. és 7. házszámú). Az újkori Pula utcahálózata az újratelepülés után viszonylag rövid idő (8-10 év) alatt alakult ki a már meglevő út mellett. A néhány évvel későbbi Kis utca kivételével Pula út menti falunak tekinthető. 6. Veszprém Megyei Levéltár: Kéziratos térképek 7. Zala Megyei Levéltár: Pulai úrbéri iratok, Pula urbáriuma, úrbéri tabellája 8. Porpáczy 1962: 31.