Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Pokreis Hildegarda: A németek betelepítése Diószegre II. József uralkodása idején

a Mária-malom (1912) megnyitásával. A harmincas években Németdiószegen több kereskedő is nyitott üzletet, csak vegyeskereskedésből volt három, ezenkívül volt itt még dohány-, gabona-, kerékpárárus és fogyasztási értékesítő szövetkezet. A község önállósága 1942-vel ért véget, amikor Magyardiószeggel egy új, közös községet alkottak, új név Diószeg alatt. A kolonisták gyermekei eleinte a magyardiószegi római katolikus iskolát látogatták. Az iskola tannyelve magyar volt, melyet azonban a kolonisták gyerekei nem értettek. Ami még rosszabb volt, gyakran maga a tanító sem tudott németül, úgyhogy külön szerencsének számított, ha a tanító beszélte a nyelvet. 1785-ben például a fiatal kántortanító, Sebők József valamelyest értette a német nyelvet, de nem olyan szinten, hogy a gyerekeket taníthatta is volna.

18 Fennállt annak a veszélye, hogy a fiataloknál, akik túlnyomórészt magyar környezetben nőttek fel, fokozatosan háttérbe szorul majd az anyanyelv használata, annak ellenére, hogy 1788-ban a német nyelv még „élettel teljes" volt.

19 A telepesek ezért saját maguk is taníttatták gyerekeiket az írástudó parasztok házainál. A fiatalok művelődése egészen 1825-ig mostoha körülmények között folyt a falu egyik félreeső helyén. Az első tanító, aki a gyerekeket anyanyelvükön oktatta, Kollauf Jakab volt, aki az iskolában 1852-1857 között tevékenykedett.

20 A falu önállóságának elnyerése után a német kultúregylet segítségével új, kétosztályos iskolát építettek. Az iskolaépületben volt található a tanítói lakás is. Az új iskolát 1825-ben építették,

21 saját költségvetése, pecsétje volt. Az iskola ügyeit a Németdiószegi Iskolaszék irányította, elnöke a magyardiószegi plébános volt. Az iskolában már a 20. század elején egy magyar osztályt is nyitottak. Az iskola igazgatója az 1905—1932-ig terjedő időszakban Lechner Béla kántortanító volt. A német iskola tanítói karának legkiemelkedőbb egyéniségei Kauer Ernő igazgató, és Adolf Pitsch tanító voltak, akiknek köszönhetően a német nyelv tanítása ismét fellendült. 1936-ban a faluban a németek betelepülésének 150. évfordulójára nagyszabású ünnepséget rendeztek, amelynek fő szervezője Adolf Pitsch tanító volt, erre az alkalomra. Az egésznapos ünnepséget a rendezők nagy gonddal és körültekintéssel készítették elő, a meghívott vendégek között jelen volt Prof. Dr. Ing. August Gessner, a prágai Német Kultúregyesület tagja, Steinhübl tisztelendő Galserhauból és Dr. Walter Stökl evangélikus prédikátor Pozsonyból. 1938-ban Kauer Ernő és Pitsch Adolf a politikai események hatására saját kérésükre eltávoztak a faluból és felad-ták tanítói állásukat. Távozásuk után a német nyelv tanításának színvonala újra lehanyatlott, ugyanis az utánuk érkezett tanítók már nem beszélték tökéletesen a 18. Állami Levéltár Pozsony ZB I AC 1788, kr. 35 Num 8 19- ugyanott 20. Komlóssy 1896: 488. 21. Komlóssy 1896: 488. 22. A diószegi római katolikus iskolaszék jegyzökönyve 1869-1909, 1893- március 8-i ülés