Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Bank Barbara: A svábok megpróbáltatásai 1945-1953 között

közönként a megbízott tiszti főorvos felülvizsgálta az internáló tábort. E fajta beszámolók töredékesen megmaradtak a bajai, egri, tolnai, pécsi internáló táborokból leadott orvosi jelentésekben. A pécsi - Baranya vármegyei - internáló táborba vitték a majsi, magyarbólyi, lapáncsai, lippói, bezedeki községből az internálási, kitelepítési lista alapján összegyűjtött személyeket.

16 A pécsi internálótáborba szállították Villányból, Bojárdról, Pócsáról, Hercegszentmártonról, Kisjakabfalváról, Baranyajenőről, Ivándardáról, Baranyaszentgyörgyről, Ófaluból, Hidasról, Püspöknádasdról azokat a személyeket, akik a kitelepítési listán rajta voltak. A községenként összeállított névjegyzéket pedig átadták a kitelepítésekkel megbízott miniszteri biztosnak.

17 A legtöbb „fasiszta elhajlású", személy ellen - háborús és politikai bűnök elkövetésének vádjával - a pécsi, szegedi, soproni, kecskeméti, esztergomi, veszprémi rendőr-főkapitányság indított vizsgálatot.

18 Vármegyékre lebontva, folyamatosan kimutatást készített a Belügyminisztérium Külföldieket Ellenőrző Központi Hatósága (KEOKH)

19 a német állampolgárokról, akiket internálás végett őrizetbe vettek.

20 A táborokban az internáltak mindennapi élete sem volt egyszerű. Luxus körülményű tábornak számított az, ahol kőépületekben laktak az internáltak. Ám itt is előfordult, hogy az ablakkeretekben nem volt üveg és vagy kipótolták pergamennel, vagy ha az elfogyott, nem volt helyette más.

21 Maga a tábor elhelyezkedése is adta az épületek stílusát. Mezőhegyesen majorsági épületekben, majd a későbbi időkben Recsken fa barakkokban volt az internáltak szállása.

22 A tolnai internáló táborban az internáltak férőhelyeit ellátták szalmával és takarókkal, míg az őrök annyiban rendelkeztek „komfortosabb érzettel", hogy nekik szalmazsákjaik voltak takarókkal.

23 A körleteket a táborvezető beszámolója szerint 16. ÁBTL 2.5.2 ORFK internálási anyag 1945-1946. 1. Doboz; Pécs, 1946. május 31-i jelentés. 17. ÁBTL 2.5.2 ORFK internálási anyag 1945-1946. 1. doboz; 1946. június 11-i jelentés, melyet Szabadi János rendó'r fótörzsőrmester a Baranya vármegyei internáló tábor parancsnoka továbbított. 18. ÁBTL 2.5.2 ORFK internálási anyag 1945-1946. 1. doboz; Országos összesítésű táblázat a háborús- és politikai bűnösök kimutatásáról. 1946. augusztus 16-i jelentés. 19- KEOKH: Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal, amely a külföldi állampolgárságú internáltak ügyében járt el. 20. ÁBTL 2.5.2 ORFK internálási anyag 1945-1946. 1. doboz; 1946. augusztus 15-i állapot szerint a rendőrhatóságok internálás végett őrizetbe vett német állampolgárok száma összesen 59 fő volt. Továbbá 16 internált szökésben, 26 „betegszabadságon", 3 internált külső munkán, 1 személy szeretetházban volt. 21. ÁBTL 2.5.2 ORFK internálási anyag 1945-1946. 1. doboz; Buda-Délen, Kistarcsán a kezdetekben nem volt egyes épületek ablakkereteiben ablaküveg. 22. A variációk végtelenek voltak, mivel internáltakat juh akoltól a tapasztott vályog kalyibáig elszállásoltak a rendőrség, a Politikai Rendőrség, majd az Államvédelmi Hatóság emberei. 23. ÁBTL 2.5.2 ORFK internálási anyag 1945-1946. 1. doboz;