Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Vass Erika Cikói háztörténetek a 20. században

Németek Az alábbiakban két német, két székely és egy felvidéki családot fogok bemutatni. Választásom azért esett ezekre a személyekre, mert mindannyian átélték az 1940-es évek viszontagságait. Továbbá ezek az esetek jól példázzák azt, hogy ez a nemzedék hogyan ragaszkodik a gyökereihez, a gyermekkorból megmaradt tárgyakhoz, szokásokhoz. Egy német, egy székely és a felvidéki esetben a régi ház felújítására került sor. Ezeknél azt is látni fogjuk, hogy hogyan alakították át a lakásokat az újabb igényeknek megfelelően. A másik német példát azért választottam, mert ez az a ház, ahol újítások nélkül, a legjobban megőrizték az egykori berendezést. Ebben anyagi okokon túl az játszott szerepet, hogy a két magára maradt asszony életében nem történt olyan esemény, ami a megszokott tárgyi környezet megváltoztatására ösztönözte volna őket. A másik székely család bemutatását pedig azért éreztem fontosnak, mert ők új házat építettek, ezzel is egy lépést téve afelé, hogy a saját házukban lakjanak, új világot teremtsenek, ám ebben most is őriznek néhány régi bútort. A választásnál azt is figyelembe vettem, hogy az egyik német és az egyik székely családban a vizsgálat idején több generáció élt együtt. A Cikón maradt németek

20 közül két lánytestvérről írok.

21 Szüleiknek öt gyermekük született, de csak hárman érték meg a felnőttkort. Édesapjuk kevés földdel rendelkezett, ezért borbélyként és harangozóként keresett még pénzt. Édesanyjuk várdombi származású volt: e falu - ellentétben Cikóval - magyar lakta települések szomszédságában helyezkedett el, s így az édesanya jól tudott magyarul is, bár a családon belül a német nyelvet használták. Az 1920-ban született idősebb testvért 1944 szilveszterén vitték el a Szovjetunióba malenkij robotra,

22 ahonnan csak öt év után, 1949 október 20-án ért haza: „doboltak, hogy két hétre kell menni kukoricát törni a Bácskába... A fiam 3 éves volt... Ilyeneket mondtak, hogy házkutatást csinálnak, aki nem megy el, agyonlövik az egész családot. Mindenki 20. A 2001. évi népszámlálás adatai az alábbiak: Cikón 983 fó' lakott; a német nemzetiséghez tartozók száma 27, a német anyanyelvűeké 44, a német kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődőké 49, a német nyelvet családi, baráti körben használóké 26. www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/ tabll5/load5017.html/ (2005. november 14.) 21. Az ulmi kiállításon Kiszler Albertné családját és házát mutattam be. Az ő történetüket korábban részletesen megírtam, ezért itt nem szólok róluk. Vass 2002: 443^69. 22. Malenkij robotra a 18-30 év közötti nőket és a 18-45 év közötti férfiakat vitték el. Eredetileg csak a Volksbund tagokat érintette, de a jegyző nem készítette el a tagok listáját, és így ezt az asszonyt is elvitték. Kb. 300 cikói lakos került a Szovjetunióba, közülük sokan nem bírták a -40 °C-os hideget, a rossz ellátást, és sosem tértek vissza otthonukba.