Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Vass Erika Cikói háztörténetek a 20. században

(1784-1787) adatai szerint 1137 fő lakott Cikón. Egyed Antal összeírása 1829-ben 1400 római katolikus német és 15 zsidó lakost említ. A németek közül csak kevesen értették a magyar nyelvet. A lakosok búzát, rozst, bükkönyt és zabot termeltek, szántás-vetésen kívül szőlőműveléssel foglalkoztak. 10 1921-ben 278 fővel Római Katolikus Olvasókör, 51 fővel Polgári Olvasókör, 80 fővel pe­dig Polgári Casinó működött. 11 1925-ben az 1735 főből 1705 volt római katolikus, 30 pedig evangélikus. Nemzetiség szerint 1695 német és 40 magyar élt a településen. 12 AII. világháborút követően a magyarországi németeket - hasonlóan a csehszlovákiai és lengyelországi németekhez - a háborúért kollektíván vonták felelősségre, és 1946-1948 között jelentős részüket Nyugat-, illetve Kelet-Németországba telepítették ki. A bukovinai székelyeket még 194l-ben telepítették át jobb jövő reményében a Jugoszláviától akkor visszacsatolt Bácskába, ahonnan azonban 1944 őszén a háború forgatagában el kellett menekülniük. A székelyek és az 1947-48-ban Csehszlovákiából szintén kollektív bűnösség elve alapján kitelepített felvidéki magyarok egy része Tolna és Baranya megyék korábban németek lakta településeire került. 13 Cikó esetében ez azt jelentette, hogy 1946-ban mintegy 1200 németet telepítettek ki. 14 Helyükre a bukovinai Hadikfalváról székelyeket, illetve Csehszlovákiából magyar családo­kat telepítettek. A megrázó események sokáig feloldhatatlan ellentéteket szítottak a külön­böző népcsoportok kényszerűségből egy településre sodort lakói között. Habár napjainkra ezek a konfliktusok látszólag megszűntek, az eseményeket átélt személyek közül sokan még mindig magukban hordozzák az őket ért sebeket. 15 A településen a legtöbb ház ma is a II. világháború előtti időből származik. Ennek a tér­ség gazdasági elmaradottságán túl az az oka, hogy a lakosságcsere után hosszú időn ke­resztül az új tulajdonosok nem érezték sajátjuknak az épületeket; azzal a lehetőséggel is számoltak, hogy ismét el kell hagyniuk lakóhelyüket, s ezért nem fordítottak nagyobb összeget a fejlesztésekre. 10. Cserna-Kaczián 1986: 64-65. 11. Tolna megyei Levéltár XV/8. A Tolna megyére vonatkozó, más levéltárakban őrzött iratok fotókópiáinak, xerox másolatainak levéltári gyűjteménye. Bodor-féle összeírás. 12. Tolna megyei Levéltár. Alispáni iratok 15235/1940. Közigazgatási tájékoztató lapok 1925. 13- A történtekről részletesebben írtam: Vass 2005a: 136-140. 14. Klos-Reder 1998: 4. 15. A sváb—székely—felvidéki magyar értékrendekről szól az alábbi tanulmányom: Vass 2005a: 135-153-

Next

/
Oldalképek
Tartalom