Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Márkusné Vörös Hajnalka: Kálváriák a Veszprém megyei német falvakban

Május egész hónapja Szűz Mária tiszteletére szentelt időszak volt. Naponta Mária-litániákat tartottak, amit jó időben a német falvak kálvária kápolnájában végeztek el. Ezeket a májusi, vasárnap délutáni Utániakat szívesen látogatták a szomszéd települések hívei. Németbarnagra Hidegkútról, Tótvázsonyból, Vöröstóról látogattak át, de jöttek messzebbről is, többek között körmenetben Puláról. Áldozó csütörtökön délután Márkon vonultak a hívek pap nélkül a kálváriára az Örvendetes rózsafűzért imádkozva. Jó időben a német falvak asszonyai naponta kijártak a kálvária kápolnájába imádkozni, ezen kívül a Rózsafüzér Társulat asszonyai minden első vasárnap délutánján a kálvárián tartották meg a litániát Németbarnagon.

46 Városlődön nyáron, a vasárnap délutáni litánia után is gyakran felmentek a kálváriára imádkozni. Sokan keresték fel a - Mária hét fájdalmát megjelenítő - kálváriákat a kora őszi Mária ünnepeken: szeptember 8-án Kisboldogasszony, azaz Mária születésének emlékünnepén, szeptember 12-én Mária nevenapján, de különösen szeptember 15-én a Hétfájdalmú Szűz vagy Fájdalmas Anya napján. Ezt az ünnepet az anyai szenvedésre való emlékezés napjának is tartották. Zircen a kálvária-kápolna búcsúját szeptember 14-én, a Szentkereszt felmagasztalásának ünnepén tartották.

47 A német hívők között kedvelt népi ájtatosság a búcsújárás. Mária ünnepeken, főleg Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony napján, vagy a rákövetkező vasárnap mentek búcsút járni. Régebben gyalog, szekérrel, ma autóbusszal mennek. Többek között szívesen látogatott kálváriás helyek voltak: Balonybél, Városlőd, Jásd, Celldömölk, Csatka és Sümeg. Pauer Antal plébános kezdeményezésére Németbarnagon (az 1980-90-es években) új szokásként halottak napja délutánján mennek fel a hívők a kálvária kápolnához, ahol papjuk megáldotta a húsvéti gyertyát és onnan vitték a lángot az elhaltjuk sírjára. Énekelve mentek le processióba hozzátartozójuk sírjához. Ezen kívül a halottakért mondott misét is gyakran a kálváriakápolnában mondta el a plébános, ha a megrendelő úgy kívánta.

48 Krisztus kínszenvedéséhez kötődő hagyományrend és szokások a nagy gazdasági és társadalmi változások következtében szinte kihalófélben vannak. Ezt a bomlást a folyton enyhülő egyházi rendelkezések is nyomon követik, bár az idősek még próbálnak ragaszkodni régi hagyományaikhoz. 46. Magasi Józsefné, Magasi Jánosné, Mayer Ferencné és Hauckjánosné barnagi lakosok szóbeli közlése. 47. Nagy Jánosné Holl Mária, Kis Gyuláné, Udvardi Eszter zirci lakosok szóbeli közlése. 48. Pauer Antal saját közlése.