Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)
Márkusné Vörös Hajnalka: Kálváriák a Veszprém megyei német falvakban
A régi, szobrok valószínűleg Magyarpolányba kerültek, ahol a hagyomány szerint a Lisztner testvérek faragták újra, illetve egészítették ki a megrongálódott szobrokat. 28 Az 1750-es években állított, ma már elpusztult barnagi kálvária faszobrairól 1760-ban az egyházlátogatást végző püspök a kidolgozás szépségét és eleganciáját emelte ki, becsült értéke ugyancsak tanult szobrász keze munkáját feltételezi. 29 A 18. századi építkezések (uradalmak) központjainak művészeti életét elsősorban a jó minőségű kézművesség jellemezte. A legtöbbször külföldről érkező mester letelepedését és az alkotótevékenység megindulását nyilván a földesúr kezdeményezte, a „haszonélvezők" köre azonban jóval szélesebb volt ennél. Az uradalom köré csoportosuló művészközpontok egyúttal kielégítették azokat az igényeket is, melyek az uradalom hatókörében jelentkeztek. A falusi közösségek által nagy számban állított út menti szobrok, a németek által kedvelt Szent Fóriánok, Nepomuki Szent Jánosok, kápolnák, kálvária stációk és szobrok mestereit ezekben a mesterekben kell keresnünk. Ugyanakkor az emlékanyag nívóbeli különbségeiből arra következtethetünk, hogy esetenként segédmunkásként dolgozó jobbágyok tanulták el a kő vagy fa megmunkálását és a festékek alkalmazását így ők is alkotói lehettek egy-egy szabadtéren felállított szobornak, kápolnának. Jellegzetes téralkotó eleme ezeknek a keresztutaknak a kőből rakott, boltozott kápolnaszerűstációk, melyek befogadják a szobrokat, képeket (Pápa, Magyarpolány, Városlőd, Barnag, Veszprémfaj sz). Különösen a 18. század második felében követik ezt a formát. Sajátos és a németségre jellemző a kápolnák száma és a szoborcsoportok ikonográfiája. A fájdalmas olvasó titkát öt képben megjelenítő stációsor állt Magyarpolányban, Pápán, Veszprémfajszon és Vöröstón. A fájdalmas olvasó titkai: 1. aki érettünk vérrel verítékezett, 2. akit érettünk megostoroztak, 3. akit érettünk tövissel koronáztak, 4. aki érettünk a keresztet hordozta, 5. akit érettünk keresztre feszítettek. Mária hét fájdalmát ábrázolták Németbarnagon és Kislődön. A hét stációs kálváriák egyik változata a középkori Németországból származik. Itt volt szokásban az úgynevezett „hét esés" ájtatosság, amelynek hatása századok múltán is kisugárzott. 30 A hét stációs kálváriák általában önálló kálváriaként valósultak meg, de nagyobb kálvária részeként is megtalálhatók. Jézus szenvedéstörténetét hét jelenetben ábrázolták: 1. Jézus az olajfák hegyén, 28. Donyay 1927. 360., Aggházy 1937. 114. Az újabb kutatások szerint a Lisztner család a 18. század közepén Bakonyjákón, majd Kislődön élt. Lisztner Dávid (1756-1806) faszobrászként, Lisztner József (1762—?) asztalosként dolgozott. Utóbbi a veszprémi német asztaloscéhnek is tagja volt. Veszprémi Érseki Levéltár. Pfeiffer József hagyatéka H/II. 15. 29. Veszprémi Érseki Levéltár, Acta et fragmenta visitationis canonicae 1760. Barnag 1/19. 30. Roth 1967: 140.