Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Lantosné Imre Mária: Szakrális belső- és külső terek a dunántúli német településeken. A hagyomány és a változás

LANTOSNÉ IMRE MÁRIA Szakrális belső- és külső terek a dunántúli német településeken (Hagyomány és változás) A népi vallásosság nem csak individuális megnyilatkozás, hanem közösségi kultusz ennek jegyében szólunk a szakrális téralakítás egykori hagyományairól. A templom, a hivatalos vallási kultuszhely mellett, a lakás mint kisebb egység is a vallásgyakorlat közösségi színhelye volt. Ez a szakrális tér a lakótér átalakulásával az idők folyamán változott. Kitekintésünk csak vázlatosan idézheti fel a vallásos környezet tárgyait, annál is inkább, mivel a hazai németek évszázadokon át kialakult életmódja és tradíciói az 1940-es évek közepétől az ismert politikai okok miatt gyökeresen átalakultak. A házbelsők szakrális térkialakításának egykori hagyománya napjainkra leginkább szabadtéri múzeumokban, vagy fotóarchívumokban tanulmányozható. A vallásos hit tárgyi kifejezői a szakrális tárgyak élete viszont többnyire felidézhetők és rekonstruálhatók. Ez különösen érvényes a hazai németség vallási szokásainak összefüggésében. A szakrális környezetalakítás tágabb értelmezésben magába foglalja a ház külső felületén megjelenő vallásos ábrázolásokat, valamint a családok és az egyének fogadalmából, a lakóházak telkén épült (vagy ideiglenesen felállított) kápolnákat, szobrokat és kereszteket. Német nyelvterületről a fenti témában - felekezetre való tekintet nélkül - jelentős néprajzi feldolgozásokat ismerünk.

1 Hazai kutatóink a szakrális tér jellemzőit főleg a szokásokhoz kapcsoltan vizsgálták. Erre vonatkozó adataik főleg a Népi vallásosság a Kárpát medencében c. sorozat köteteiben, valamint a Ház és Ember, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyveiben jelentek meg. A témával többek között Csilléry Klára, Lackovits Emőke, Bartha Elek, Ebele Ferenc, Szalontay Judit és Kisfalusy János foglalkozott. 1. Többek között említenénk: Baur-Heinhold I96I., Schmidt 1979., Gugitz 1949-50., Kriss 1937. Gockerel 1995. munkáit.