Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Molnár László: Pirgerek, purgerek a Vázsonyi-medencében

A 2. sz. fényképen a vöröstói pirgerek láthatók a díszkapu előtt az 1924. évi bérmálási püspökfogadáskor. A háttérben a vöröstói templom látható.

3 A 3. sz. fényképen a barnagi pirgerek,

4 öltözetük, a fegyverek azonosak a vöröstói pirgerekével. Középen karddal Haász Ferenc, a kapitány. A kapitány jobb oldalán Antal Vince vöröstói plébános, baloldalán Bálint Sándor németbarnagi r. k. tanító. A pirgerszakasz előtt ül a kislődi trottyos fúvószenekar. Az 4. sz. képen a tótvázsonyi pirgerszakasz 1925-ből való. A ruházat, a fegyver, a parádézás rendje, a kommandírozás nagy vonalakban megegyezik az előbbiekkel. A tótvázsonyi pirgerek történetét Schönwald Mária tótvázsonyi tanárnő írta le

5 Veress D. Csaba „Totvazsony múltja és jelene" c. monográfiájának második részében. Hogyan parádéztak a vöröstói pirgerek űrnapján? A pirgerek a misén a kórus alatt álltak. Úrfelmutatáskor a szakasz kivonult a templomajtó elé és a kapitány kommandírozására a szakasz díszlövéssel tette ünnepélyesebbé a napot. Mise alatt a zenekar a kóruson volt, mert ők is „fújtak". A kántorral együtt játszották az „ím, porba hullva esdeklünk" c. régi miseéneket. Mise végén indult a körmenet. Elöl a zenekar halk méltóságteljességgel egyházi énekeket játszott. Azt követve vonult a pirgerszakasz vállra tett puskákkal. Őket követte az iskolások sora, majd a virágszirmot „hintő" kislányok következtek. Ezután hozták az „umbellátot", alatta a plébános az oltári szentség-tartóval a kezében. Űrnapja előtti napon a falu legényei az erdőből hozott nagy zöld lombágakból a falu négy pontján lombsátrat készítettek. A lombsátor kidíszítése a szomszédos családok feladata volt. A lombsátraknál a plébános a négy égtáj felé áldást adott. Ekkor a pirgerek ismét díszlövést adtak a kapitány kommandírozására. A körmenet a tedeumot énekelve tért vissza a templomba. A hívek hazafelé menet ágacskákat törtek le a sátrakból és virágokat húztak ki, mint szentelt virágot vitték haza. Az úrnapi ágakat, virágokat a mestergerendára tették az első szobában. Pula Esterházy-telepítésű község. Itt a pirgereket pürgereknek nevezték. A pulai pürgerekről eddig még nem sikerült fényképet találni. A pulai pürgerek a parádézáskor pörge szélű fekete kalapot viseltek. A kalap jobb oldalára, a szalagba három levelű tölgyágacskát tűztek. Ugyanilyet tűztek a kabátjukra is. Ruházatuk megegyezett a vöröstói piergerek ru3. Adatközlők: Id. Sternáth Károly, volt nagyvázsonyi szabó; Id. Leitold Ambrusné (1886) és fia Leitold Ambrus (1909); Timmer Józsefné szül. Ernhöffer Teréz; néhai Leitold Ferenc (Vöröstó, Fő u. 8.). 4. Somlai Józsefné szóbeli közlése a barnagi pirgerekről, a barnagi pirgerszakaszról készült fényképekről. 5. Schönwald 1994.