Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)
Szilágyi Anikó: Keresztelési és névadási szokások a Balaton-felvidéki németek körében
Nitsch 16 beszámolója szerint a dunántúli németek a közelebbi rokonságból választották ki a keresztszülőket, Hambuch-Strigens 17 a baranyai Mucsi német közösségének szokásaival kapcsolatban megjegyzi, hogy keresztszülőket nemcsak a rokonságból, hanem a barátok közül is lehetett választani. A magyarországi németek körében a keresztszülőség olyan megtisztelő feladat volt, amely generációról-generációra öröklődött, és szorosra fűzte bizonyos családok kapcsolatát. A keresztszülők, főképp a keresztanya feladata nem korlátozódott a születés körüli teendőkre (az újszülött és a gyermekágyas ellátására) és a keresztelő aktusára, hanem egész életre szólt: a keresztszülők támogatták, megajándékozták keresztgyermeküket, Ül. annak esküvőjén is fontos funkciót töltöttek be. A komaság kölcsönös segítségnyújtási kötelezettséget is jelentett. Hogy a keresztelő az élet legnagyobb ünnepnapjai közé tartozott, az is mutatja, hogy ekkor a karácsony első napján szokásos ünneplő viseletet öltötték föl. 18 A magyarországi németek katolikus közösségeiben ismert volt a szükségkeresztség intézménye: amennyiben a bábaasszony gyengének vagy életképtelennek ítélte az újszülöttet, a születés után azonnal megkeresztelte, elkerülendő, hogy a gyermek kereszteletlenül haljon meg. A szükségkeresztség Európában a 16. század óta ismert; Mária Terézia 1731ben rendeletben írta elő a bábáknak, hogy a gyenge újszülötteket a születés után azonnal meg kell keresztelniük 19 - súlyos lelkiismereti konfliktusba hozva ezzel a protestáns felekezetű bábaasszonyokat, akiknek egyháza nem engedte az asszonyok általi keresztelési. Keresztelés a 20. század első felében Németbarnagon és Vöröstón Az adatgyűjtést a helyi német nyelvjárást anyanyelvként beszélő adatközlők segítségével végeztem. Az adatközlőkkel folytatott beszélgetéseket magnószalagra rögzítettem, ezenkívül kérdőívet állítottam össze a keresztelővel kapcsolatos legfontosabb fogalmakból, hogy a különböző szavak nyelvjárási alakjait egyenként is rögzíthessem. Adatközlőim a következők voltak: Timmer Józsefné, született Ernhöffer Theresia (született 1922-ben Vöröstón), Weinhardt Józsefné, született Weinhardt Magdalena (született 1925-ben Barnagon), Mekler Józsefné, született Timmer Johanna (született 1930-ban Barnagon). További fontos adatközlőm volt a magyar anyanyelvű Hűse Borbála (született 16. Nitsch 1913: 74. 17. Hambuch-Strigens 1989: 83. 18. S. Lackovits 2001: 87. 19- Deáky 1997: 438.
