Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Sz. Tóth Judit: Megújuló szokások a Pilis-hegység német közösségeiben. Farsangtemetés

kereszten kedd délután volt a tánc a termésért. Az 50-60 éves nők mondták meg, hogy melyik termésért, kukoricáért, mákért, krumpliért táncolnak. Az asszonyok kérték fel a férfiakat, amelyik férfi nem táncolt, annak ki kellett mennie, mert e tánc alatt a férfiak nem állhattak. Általánosan azt tartották, hogy farsangban mindenkinek kell táncolnia, hogy nagyra nőjön a kukorica, krumpli, kender vagy más növény, illetve hogy ne legyen beteg az illető. A maskarás felvonulás kedden vagy szerdán zajlott. Pomázon kedden estefelé vonultak végig a falun „a bolondok", betérve a kocsmákban mulatókhoz is. A felvonulás egyik célja a legények adománygyűjtése volt. Csobánkán és Bogdányban emlékeznek állati bőrökből készített maszkokra, pl. kecskére. Visegrádon a szalmával kitömött ruhás, vagy szalmaszoknyás, ijesztő bőrálarcos legények délig tréfálkozhattak, addig lehettek az utcán. A felvonulás része lehetett a forgó kerék, a bolondkerék, a hajdani tuskóhúzás maradványa. (Ez a Nyugat-Dunántúlon, Veszprém és Fejér megyében szórványosan fordul elő.) Szentkereszten vasárnap délután, más emlékezők szerint hamvazószerdán volt a legények maskarás, zenés felvonulása. Minden háznál megtáncoltatták a nőket, akik nagyokat ugrottak, hogy magasra nőjön a krumpli szára, jó termés legyen. A férfiakat megkínálták és számukra tojást, kolbászt, szalonnát adtak, amit este a kocsmában közösen fogyasztottak el. A városi karneválok jellemzői ismerhetők fel a békásmegyeri farsangi felvonulás leírásában. A felvonuló kocsikon állóképeken láthatta a nézősereg „az év eseményeinek karikatúráját", mint a foghúzástól való félelem, szerencsétlenül végződött disznóvágás stb. Számunkra különösen érdekes, hogy a menetben ott forgott egy kerék, rajta „táncoló" bábukkal. „Ehhez egy parasztkocsi merev elülső tengelyéhez szereltek egy fekvő kocsikereket. Amikor a lóvontatású tengely megindult, körben forogni kezdett a vízszintesen elhelyezett kerék. Erre a kerékre két felöltöztetett, ember nagyságú bábut erősítettek, melyek a kerékkel együtt forogtak. Egy táncospárt jelenítettek meg."

5 A farsangi bolondkerék emléke megvan Pomázon is, ahol a forgó pár „Jancsi és Juliska" néven a szüreti felvonulás résztvevője volt. A Simon-Júda járás farsangban régi hagyomány Pilisszentkereszten, mely máig él.

6 A tavasz közeledtét, termékenységet szimbolizálja. Jozef Mariu aj Simon Judu zabiju 5. Szülőfalunk, Békásmegyer 1997: 37. 6. Ujváry 1983: 229. szerint a táncos kerék német közvetítéssel került hozzánk. A 20. századi adatok szórványosak, az egykori német telepítésű és vegyes nemzetiségű falukból valók. Fejér megyében Pusztavámon hamvazószerdán a maskarás legények egy kocsikerékre szerelt táncoló párt, Hansl und Gretl bábuját húzták magukkal. Gelencsér-Lukács 1991: 193.