Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)
Csóti Csaba: A kercseligeti németek lakáskultúrája a 20. század közepén egy Somogy megyei levéltári forrás alapján
A tárgyalandó forráscsoportból kirajzolódó kép természetesen a legkevésbé sem az „archaikus" paraszti világ lakberendezéséről szolgál információkkal. Épp ellenkezőleg: az 1940-es évek közepének forrásai a modernizmus térnyeréséről tudósítanak, így elsősorban az eltűnő, bizonyos szempontból kompaktabb paraszti tárgyi kultúrába behatoló, nem egyszer azzal keveredő modernista hatásokról árulkodnak. A továbbiakban egyetlen németek lakta falu, a Somogy megyei Kercseliget példáján keresztül próbálom bemutatni e levéltárakban megőrzött forráscsoport értékét a hazai németség lakáskultúrájának vizsgálata kapcsán. Célom nem egy összefüggő történet előadása, sokkal inkább az, hogy felhívjam a figyelmet egy olyan forráscsoportra, mely a kisközösségekben élők tárgyi kultúrájának, ezen keresztül életmódjuknak vizsgálatára alkalmas. Éppen ezért a bemutatott forrásminták elsősorban azt a célt szolgálják, hogy megközelítési kérdéseket vessenek fel, nem pedig azt, hogy e kérdéseket minden esetben meg is válaszolják. Kercseliget Somogy megye egyik legjelentősebb németek lakta települése volt egykor. Önálló néprajzi vagy a helyi németség történetét feldolgozó történelmi munka a településsel kapcsolatban még nem látott napvilágot. A falu történetének a németséggel kapcsolatban talán leghasználhatóbb feldolgozását mind a mai napig kéziratban maradt munkájában, Neicser Márton készítette el, aki külön fejezetet szentelt krónikájában a „svábok" lakáskultúrájának. Helytörténeti tanulmányának e részében elsősorban a személyes terepbejárás során gyűjtött tapasztalatait foglalta össze. 4 Kercseligeten a kitelepítések során az 1941. évi népszámláláskor számba vett 931 fős német nemzetiségű lakosság az 1947. évi „kitelepítési összeírás" időpontjára már 703 főre fogyatkozott. Közülük végül 351 személyt telepítettek ki. Az elkobzott házak száma az 1948. évi számbavételkor összesen 145 volt. 5 A forrás szerkezete Az „áttelepítési bizottságok" által felveendő leltár iratmintáját a Bm. 70010/1946. sz. rendeletének 1. sz. mellékleteként tették közzé. A leltárba az alábbi tételcsoportok kerültek kitöltésre: I. Felépítmények és belsőségi ingatlanok (épületek, telkek) felsorolása. 4. Neicser é.n.: 97-1095. Bognár 1991: 255., 228.
