Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

S. Lackovits Emőke: Köznapok és ünnepek a házban. A dunántúli németek lakáskultúrája, életmódja, szokásai - különös tekintettel a Bakony, Balaton-felvidék német közösségeire

ültek és közösen imádkoztak végig a rózsafüzért. Az adventi időszakra esik a házasságjósló szentek, Katalin (november 25.) András (november 30.) és Borbála (december 4.) ünnepe. Herenden, Bándon Katalin bált tartottak, ezután pedig megkezdődött a böjti időszak. Magyarpolányban Borbála napján különös odaadással fohászkodtak a vértanú szenthez Szent Borbála imádságával, kérve közbenjárását a jó halál, a békés kimúlás kegyelméért. December 6-án, Miklós napján a német közösségekben általános szokásként élt az alakoskodás, amikor a család vagy rokonság egyik tagja fején kifordított kucsmával, kifordított kabátban, bundában, álarcban, kezében láncos bottal járta sorra a kisgyermekes házakat, ahol a gyermekek magaviselete felől érdeklődött, imádkoztatta őket, majd ajándékot adott nekik. A szokás német eredetű, német közvetítéssel honosodott meg a magyar közösségekben is. Luca napján általános szokásnak mondható a bőségvarázslás, a termékenységet jelentő szalma szétszórása, a tyúkok megpiszkálása, hogy jó tojók legyenek és az asszonyi dologtiltás: a varrás (nehogy bevarrják a tyúkok fenekét) és a mosás (ne csúfolják meg Lucát) tilalma. Pulán régi hordóabroncs között, vagyis analógiás varázslattal etették meg ezen a napon a tyúkokat, hogy jól tojjanak és ne kóboroljanak el máshova. Általánosnak mondható az a tiltás, hogy ezen a napon nem szabad kiadni semmit a házból, nehogy kiadják vele a szerencsét. Ilyenkor a női vendég sem volt kedvelt, mert elvitte a szerencsét, a férfi viszont meghozta. Magyarpolányban ezen a napon a két ablak közé tüskés vadrózsa ágat tettek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. A mezőföldi Mezőfalván (Hercegfalva) hajnalban körül seperték a házat, hogy szerencséjük legyen.

30 Ez a cselekedet nem volt más, mint a hajlék mágikus körbe foglalása az ártó erők távol tartására. A pusztavámi német legények Luca éjszakáján fehér lepedőkbe burkolóztak, gólyalábakon járva ijesztgették a lányokat. Gánton pedig Luca, aki egy deréktól a fejéig szalmakötélbe burkolt fiú volt, fején kalappal és tollseprűvel, házról-házra járva a gyermekeket ijesztgette és a jóra ösztökélte őket.

31 Az alakoskodó szokást az egész német nyelvterületen különböző változatokban ismerték és gyakorolták.

32 Az adventi időszakhoz kötődött a fonó, amit Pulán már Katalin nappal megkezdték. Az azonos korosztályhoz tartozó nagylányok kibéreltek egy-egy szobát erre a célra és hétfőtől péntekig este 6 órától 10 óráig itt dolgoztak, beszélgettek, énekeltek. Eljártak ide a legények is, akik kártyáztak, beszélgettek és figyelték a lányokat. Ezek a fonóközösségek a fonóházban közös karácsonyfát állítottak és a fonót legszorgalmasabban látogató legényeket ilyenkor a közösen itt dolgozó lányok cigarettával ajándékozták meg. Farsangkor táncos vigalommal zárták a fonót. Az asszonyok fonója pedig egy-egy szomszédos háznál volt. Tótvázsonyban az advent előtti hét végén a lányok által rendezett bállal nyi30. Gelencsér-Lukács 1991: 76. 31. Gelencsér-Lukács 1991: 81-82. 32. Freiherr von Reisenberg-Düringsfeld 1898: 434-435.