Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

S. Lackovits Emőke: Köznapok és ünnepek a házban. A dunántúli németek lakáskultúrája, életmódja, szokásai - különös tekintettel a Bakony, Balaton-felvidék német közösségeire

dult egyet-egyet a menyasszonnyal. Lakodalom alkalmával azonban a házat át kellett rendezni. Ilyenkor az első szobát is igénybe vették, hisz a vendégek egyetlen helyiségben nem voltak elhelyezhetők. Nyáron ugyan csak a kenyér, kalács, kuglóf sütése történt a házban és a főzés egy része, míg a vendégek az udvaron felállított sátorban kaptak helyet. A farsangi lakodalmak idején viszont a főzés, sütés helye a házban volt és itt helyezték el a vendégeket is. A két szoba mozdítható berendezése a pajtába került, helyükre asztalokat és padokat állítottak, amelyre a vendégsereget ültették. Ebéd előtt azonban a menyasszony még itt átöltözött, míg a vendégek ezt otthon végezték el. A tyúkhúslevesből, a főtt húsból paradicsom mártással, disznóhúsos káposztából, csirkepaprikásból, sült húsból és olajos krumpli salátából, forgácsfánkból, valamint borból álló, minden egyes fogást a vőfélyek által beköszöntő lakodalmi ebédre ugyancsak itt került sor, amely után pénzt gyűjtöttek a vendégektől a szakácsasszonyoknak. Az ebéd végeztével kihordták innen mind az asztalokat, mind a székeket, egyetlen leterített asztal kivételével, hogy legyen hely a tánchoz, amit a vőfély által a menyasszony kikérése vezetett be. Itt keringőztek, polkáztak, énekeltek sokszor több szólamban is és járták el a tréfás, szimbolikus jelentésű lakodalmas táncokat.

26 Itt, a leterített asztalnál adták át éjfélkor az ajándékokat, amelyek közül legfigyelemreméltóbb a keresztanyáé (hímzett, csipkebetétes, libatollal jól megtömött vánkos, Jézus Szíve és Mária Szíve képek) és a bérma-anyáé (dupla selyemkendő, amivel újaszszony-áldásra ment a menyecske a templomba és egy nagyméretű, többnyire Mária megkoronázását mutató szentkép) volt.

27 Ebben a helyiségben vették le a menyasszony fejéről a koszorút, majd kísérték át a kereszt-, valamint a bérma-anyák az első szobába, ahol menyecske ruhába öltöztették. A vacsora viszont az újra behozott asztaloknál történt, de ezt követően a helyet ismét tánchoz rendezték át. Innen ment másnap reggel a menyecskével bérma-anyja a templomba előáldásra, ami együtt járt oltárkerüléssel is. Ezt követően kísérték el a menyecskét a vőlegényes házhoz. Az újmenyecske bemutatása a faluban zeneszó mellett történt a vendégektől és maszkos alakoskodó fiataloktól kísérve, a lakodalmas házból indulva. Ide érkeztek éjfélkor a maszkos hívatlanok, akiket étellel, itallal kínáltak meg. A harmadik napon újra a háznál gyülekeztek a vendégek és ilyenkor került sor a legtöbb tréfás táncra, játékra (rókafarok, tűtánc, vánkostánc, tükörtánc, somogyi, molnártánc, sodrófatánc, keresztpolka, kovácstánc, cipésztánc), majd a mulatság végeztével a háziaktól kapott kóstolóval búcsúztak el a vendégek.

28 Ezt követően végezték el a takarítást és állott vissza a ház mindennapi élete. Az élet harmadik nagy állomása a születéssel együtt a második titok, a halál, amit a 26. Koppányi 1991: 193-199., 27. Koppányi 1991: 199. 28. Ebele 2000: 316. Koppányi 1991: 199-201.