Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

S. Lackovits Emőke: Köznapok és ünnepek a házban. A dunántúli németek lakáskultúrája, életmódja, szokásai - különös tekintettel a Bakony, Balaton-felvidék német közösségeire

S. LACKOVITS EMŐKE Köznapok és ünnepek a házban A dunántúli németek lakáskultúrája, életmódja, szokásai különös tekintettel a Bakony, Balaton-felvidék német közösségeire A paraszti élettel legszorosabb kapcsolata a háznak van, amely keretet ad a benne lakók teljes életének, az élet minden megnyilvánulásának. Az ember érzelmi kötődése a házhoz a legerősebb, amely az értelmi és az akarati megnyilvánulást is befolyásolja.

1 A hajlék megvédi az embert az időjárás viszontagságaitól, teret ad az életmegnyilvánulások különböző mozzanatainak a születéstől a halálig, a munkának, a szórakozásnak, a dolgos köznapoknak, a pihentető, a mindennapokból az embert kiemelő ünnepeknek. A különböző családi ünnepi összejövetelek és az egyházi esztendő jeles napjai java részben a házhoz kötötten jelentek meg és folytak le. A házzal kapcsolatos kifejezések, mint a szülői ház és a halottas ház, utalnak erre az élet kezdetétől annak befejezéséig tartó, a házhoz kapcsolódó nagy ívű folyamatra. A ház ugyanakkor átvitt értelemben magát a családot is jelenti, hiszen a „jó házból való" kifejezés utal tulajdonosainak, a benne élőknek-lakóknak életvitelére, életszemléletére, a közösség által elismert, morális értékű életmódjára, rendezett anyagi körülményeire.

2 A lakás, a ház ugyanakkor nem állandó képződmény, változik belső térelosztása, berendezése a gazdasági helyzet és az életmód függvényében. Ezért a ház és berendezése a mindenkori gazdasági helyzet, életmód és foglalkozás tükrözője. A ház berendezése, a benne lévő ingóságok összessége, azaz a házbeli portéka, amelyekkel a házat otthonossá, használhatóbbá, kényelmesebbé tették, viszonylag állandó helyet adva nekik a házban úgy, hogy mégis elmozdíthatók voltak, szabadon elidegeníthetők, örökölhetők, számbelileg állandóan gyarapíthatók lehettek.

3 Azonban a ház nemcsak az életfunkciók puszta helyszíne volt, hanem a család életének legfontosabb színtere. Itt történt meg az anyanyelvnek, a tudásnak, az értékeknek, a teljes hagyománykincsnek az átadása az egymást követő nemzedékeknek a család kötelékében. Ezért volt/van szüksége igazi otthonra a családoknak. 1. v.o. Dankó 1992: 1392. Dankó 1992: 139-140. 3. Degré 1979: 503-504.