S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)
Lukács László: A népi építészet kutatója, Vajkai Aurél
egyik legfontosabb fejezete a házban élő ember és a ház viszonyának vizsgálata... Az ember mindazt, amit művelődésében elért, a házban valahol érvényesíti és kifejezésre juttatja, a közösség teremtő kedve talán itt nyilatkozik meg a leghatásosabban. A ház bizonyos mértékben elárulja az ember életmódját, műveltségszintjét, ez adja meg a lehetőséget a magasabb életformák felé." 24 Ezt az alaptételét Cserszegtomaj hegyközségről írt tanulmányaiban mintaszerűen érvényesítette. 25 Az elmondottak alapján megállapíthatom, hogy Vajkai Aurél a Bátky Zsigmondot (1874-1939) követő korszak népi építészeti kutatásának jelentős személyisége. Munkássága inspirálta az őt követő nemzedékeket, hatása napjainkig tart. Gunda Béla a 70 éves Vajkai Aurélt köszöntő soraival a legnagyobb elismerés hangján szólt: "Mindegyik tanulmánya, könyve elmélyült terepmunkáról tanúskodik, és széles körű irodalmi ismereteket tükröz... A terepen nemcsak a tárgyakat, szokásokat, intézményeket veszi észre, hanem a gondolkodó, a társadalomban élő embert is. A terep, a parasztember háza, udvara az ő kutató laboratóriuma. A népi műveltséget a pszichikumát magába rejtő ember oldaláról közelíti meg, akár részleteket ír le, akár nagyvonalú szintéziseket készít." 26 Vajkai Aurél népi építészeti munkái a napjainkban divatos idézettségi mutató szerint is időszerűek, ma is használjuk őket, nem avultak el. Barabás Jenő és Gilyén Nándor magyar népi építészeti kézikönyve 14 művére hivatkozik 27 . A Magyar Néprajz IV. Életmód kötet népi építészeti fejezete ugyancsak 14 Vajkai könyvet, tanulmányt jelez. 2S Magam 1970-75 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetében Vajkai Aurél tiszteletében nevelkedtem. Számos Vaj kai könyv, tanulmány kötelező olvasmányunk volt, de szakmai érdeklődésből is olvastuk őket. 1975-ben a Velencei-hegység présházairól és pincéiről készített diplomamunkámban 11, a Káli-mendencei lakóházról szóló kandidátusi értekezésemben 1989-ben 16 Vajkai munkára hivatkoztam. Örömmel tölt el, hogy Vajkai Aurél halálának 10. évfordulóján az Ethnographiában szerkeszthettem az általa 1944-ben gyűjtött, majd Zsófia lánya által közölt cserszegi meséket. 2 " Bizonyára az elismerés hangján szólna Vajkai Aurél a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum által 1997-ben megjelentetett konferencia kötetről, amely kedves kutatási területét, a Balaton-felvidék népi építészetét mutatja be. 30 Büszkén sétálhatna a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2000-ben megnyílt Bakony-Balatonfelvidék tájegységének portáin, épületei között. Ennek megvalósulásához, szakmai hitelességéhez, sikeréhez Vajkai Aurél népi építészeti kutatásai is hozzájárultak.
