S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

Ács Anna: Vajkai Aurél és a szépirodalom

Ács Anna VAJKAI AURÉL ÉS A SZÉPIRODALOM Egy filosz számára az egyik legnagyobb, netán legnagyobb érték a könyvtára­osztotta sokak véleményét Vajkai Aurél. Legendás könyvgyűjteménye 88, 5 fo­lyómétert tett ki. Ez a szikár, ám annál jellemzőbb adat magától Vajkaitól szár­mazik és bizonyítja, mennyire fontosnak tartotta könyveit. A szépirodalmi művek 14 folyómétert foglaltak el könyvespolcán. Ezekhez társult még egy folyóméter­nyi kifejezetten balatoni szépirodalom külön könyvtári egységként.' Vajkai Aurél azonban nem csak könyv gyűjtő-olvasó filoszként került közel a szépirodalomhoz. Széleskörű érdeklődési körében és kiterjedt baráti-ismerősi kapcsolati rendszerében is kiemelt helyet foglalt el. Ekként fogalmazott: "a nép­rajzon kívül sok egyébbel is foglalkoztam, így zenével, képzőművészettel, szépirodalommal... Végeredményben szépirodalmat nem írtam, de neves íróink­kal közeli barátságban voltam s róluk több írásomban megemlékeztem". 2 Hogy szépíró is lehetett volna, legalábbis tehetsége volt hozzá, bizonyítják ol­vasmányosan, kiérlelt stílusban megírt tanulmányai és cikkei. Ezt felismerve és elismerve folyóiratok, periodikák kértek tőle recenziókat, különböző témájú, hosszabb-rövidebb írásokat. A Szombathelyen megjelenő Életünk című irodalmi­művészeti lap munkatársának is tekintette. 3 Az 1970-es évek elejétől publikált a lapban. Először a régió néprajzi kutatásait bemutató különszámhoz kérték fel írásra. 4 Két év múlva már két irodalmi jellegű cikkét közölték: a Szendrey Júliá­ról szóló írását kitüntetően a szám élén, 5 s ugyancsak ebben az évben a Szabó Ist­ván novelláskötetéről írt recenzióját. 6 A pécsi folyóirat, a Jelenkor szintén könyv­ismertetéseit hozta le, de más írásainak is helyt adott. Levelezett az Élet és Iro­dalom főszerkesztőjével, Nemes Györggyel. A lap két rövidebb írását és egy hoz­zászólását is közzétette. Vajkai a Balatoni Híradóban és a megyei napilapban, a Középdunántúli Nap­lóban rendszeresen jelentkezett rövidebb írásokkal a vidékhez kötődő írókról, költőkről. Ezek a cikkei Pálóczi Horváth Ádámról, Kisfaludy Sándorról, Berzse­nyi Dánielről, Jókai Mórról, Ady Endréről és másokról a tudományos nép­szerűsítő írások körébe tartoznak, 7 Eötvös Károlyról - akinek néprajzi adatait egyébként műveibe beépítette - a Bakonytáj című lapban publikált. 8 Endrődi Sán­dor veszprémi születésű költőről, műfordítóról az Életünk számára írt megem­lékező cikket 1975-ben. Azonban Rózsa Béla rovatvezető kénytelen volt vissza­utasítani a "Kedves Munkatárs" írását, annak ellenére, hogy azt hangulatosnak, szépnek minősítették. Vaj kai évfordulós cikke azért nem fért be a tavaszi számok

Next

/
Oldalképek
Tartalom