S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)
Lantosné Imre Mária: Szentgál monográfusa, Szentgál anyagi műveltsége
megváltozott öltözködésmód és a szemlélet változására vall, hogy a faluban egyes társadalmi rétegek más-más varrónővel dolgoztattak.A vagyoni helyzettől függetlenül legdivatosabban, a városias módi szerint leginkább a gyermekeket öltöztették. Bár Szentgálon a házaknál fonták a fonalat, szőttest csak takácsokkal készíttettek. Szőtteseik java része ún. sávos és annak változatai. A táji adottságokra épülő kézművesség jelentős szerepet töltött be nemcsak Szentgál, hanem a környező vidék ellátásában. A mesterek attól függően, hogy iparszerűen, alkalmazottakkal dolgoztattak vagy csak háziiparszerűen foglalkoztak a mesterségükkel, - eltérő életformát és értéket jelentettek a nemesi falu hierarchiájában. Ez a helyzet megtapasztalható volt még az 1940-es években is. „Szentgálon a nemzetes úr lenézte a faragó embert, Bakonybélen a faragó ember a földműves parasztot." —írja Vajkai Aurél." A megélhetést néhány kisebb, idényjellegű kézműves munka is segítette. Ilyen volt a kosárfonás, seprűkötés és a szakajtókészítés. A szentgáli háztartások cserépedényei elsősorban a helybeli fazekasok műhelyeiből kerültek ki. Az itt dolgozó mesterek tudására vallanak a domborműves, rátétes, és feliratos, mázas, külön megrendelésre készített edények, mint pl. a református egyház úrvacsorai boros kancsója, az Olvasó Egylet-, a Kaszinókorsója, stb. Hétköznapi használatra sok edényt vásároltak a leányfalui és a sümegi gelencsérektől is. A Bakony 1880-as évekig fennálló viszonylagosan zárt világa ellenére az itt élők jelentős szerepet vállaltak a dunántúli vándorkereskedelemben. Még az 1940-es években is sok fazekas és famunkás faluzott, fogadott fuvarosokkal, Zala, Tolna, Somogy területére. Kisebb körzetben házaló kereskedelmet is folytattak. Szentgál település díszítőművészetéről szólva a szerző, főleg a pásztorművészet helyben készített darabjait mutatja be. A faragott botok, kampók, tükrösök, agancstartók, ivópoharak díszítőelemei megőrizték a Bakony-vidéki faragópásztorok jellegzetes motívumait. A nemzetes családok birtokában generációkon át használták a somhegyi üvegeket. Ezeket általában megrendelésre készítették. A bor tárolására alkalmas poharakat, kancsókat, butéliákat a somhegyi hutákból szállították Szentgálra. Felületüket csiszolt, gravírozott ékítmény, szarvas, vadászjelenet és stilizált virágminta, valamint felirat, évszám díszíti. A dunántúli hutaüvegek sorában is jelentős somhegyi üvegek jellegzetes darabjai a klasszicizmus, az empire stílusjegyeket is megőrizték. 9 Vajkai Aurél Szentgál monográfiája illeszkedik a faluközösségeket bemutató, társadalom -néprajzi szempontokat is elemző kötetek sorába. 10 Ennek ellenére Vajkai Aurél megfigyelései, kutatási módszere és következtetései új megközelítéssel tárják fel a falu múltját.
