S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

H. Csukás Györgyi: Lakáskultúra és a ház élete Vajkai Aurél vizsgálataiban

pította az egykori Bakonyi, a mai Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményeit. Kéziratos anyagának vázlatos áttekintése arról győzött meg, hogy feldolgozásuk a bútorokra vonatkozóan is sok új adatot rejteget még. Vajkai Aurél fontosnak tartotta, hogy eredményeit népszerűsítő formában is közzétegye helyi és országos lapokban.

25 Maguknak a Veszprém megyei bútoroknak az ismertetésénél elsősorban azokra a bútortípusokra hívta fel a figyelmet, amelyeket a korábbi kutatás nem igen vett számba: a pincéknél használatos zsombék- és gyökérszékekre, a lészákra, a háznak bútorként is szolgáló épített elemeire: a vaklikakra, falkászlikra, padkákra, fazekas deszkákra. Minthogy a bútort a lakáskultúra részeként vizsgálta, figyelme nemcsak az archaikus és a népművészet körébe tartozó bútorokra irányult - a polgári bútort, a szentgáli kanapét, sublótot éppúgy megörökítette. A bútorok készítőire, műhelyekre vonatkozó mélyrehatóbb kutatásokat nem folytatott, hisz Jankó János Balaton-monográfiáján kívül nem igen támaszkodhatott előmunkálatokra.

26 Egyedül a szentgáli ácsolt ládákról említette meg, hogy készítőik bakonyi szlovák fafaragók, „bakonybéli szökrönyösök" voltak.

27 A Veszprém megyében elterjedt festett és vésett díszű komáromi készítésű bútorok elkülönítésére az 1959-es, 60-as években még nem lehetett módja, a németek festett bútorait is csak a múzeumba került néhány példány alapján említhette meg.

28 Azóta ezen a területen sok előrelépés történt, mind a komáromi ládák elterjedését, stíluskorszakait, mind a trapéz oromzatú virágozott szekrények elterjedését illetően.

29 Az intarziás keményfa bútoroknak szép sorozata gyűlt össze a Laczkó Dezső Múzeumban, a Néprajzi Múzeumban és a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

30 A Vajkai Aurél által megfogalmazott funkcionális, emberközpontú vizsgálati módszert, szemléletet a néprajztudomány — ha megkésve is — mintha megfogadta volna. Talán nem véletlen, hogy az életmód-rekonstrukciót megvalósító Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyvének a Ház és Ember nevet adta.

31 Mind a történeti, mind a jelenkori életmódkutatások különös jelentőségre tettek szert az utóbbi időben, felhasználva a Vajkai Aurél által már az 1940-es években hasznosított és javasolt történeti forrásokat.

32 Szisztematikusan gyarapodtak a bútorgyűjtemények, elkészültek az első gyűjteményismertetők.

33 A „Népművészeti örökségünk" sorozat megyei kötetei gazdagon illusztrált, terjedelmes fejezetben foglalkoznak a bútorművességgel az összegyűlt tárgyi anyag alapján. A Magyar Néprajz IV. Életmód kötete, de számos tájmonográfia külön fejezetben tárgyalja a házban folyó életet.

34 A bútorművességről, lakáskultúráról megjelent összefoglalások már gazdag tárgyi anyag, terepkutatások, magyar és nemzetközi összehasonlító anyag alap-