S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)
H. Csukás Györgyi: Lakáskultúra és a ház élete Vajkai Aurél vizsgálataiban
kos stílustörténeti elemzéssel — a bakonyi, Balaton-felvidéki bútorok lényeges jegyeit azonban biztos érzékkel jelöli meg, szembeállítva a faragott, intarziás díszü keményfa bútorokat a déli part festett fenyőfa bútoraival." Észreveszi az azonos gyökerű kisnemesi bútorok és a német bútorok készítésének időbeli eltolódását, a német falvaknak a lakáskultúra minden területén megmutatkozó konzervativizmusát. A Bakony és a Balaton-felvidék lakáskultúrájának különbségeit szemlélve felhívja a figyelmet az etnikai, társadalmi különbségekre, s arra a tényre, hogy a Balaton-felvidéken a faluból kikopott bútorok a szőlőhegyi présházaknál találtak végső menedéket. Szőlőhegyi kutatásai során számos, a faluban már ritka bútort örökített meg rajzon, fotón. Különös hangsúlyt fektetett az úri, városi hatások — bútorok esetében a barokk, rokokó, copf, empire stíluselemek — megkésett befogadására, hosszas utóéletére.'* A városi kultúrából származó, polgárosultságra utaló elemeket azonban olyan szempontból is vizsgálta, mennyire tudtak ezek a paraszti életmódhoz szervesülni, illetve mennyire maradtak idegenek a más életformát élő parasztságnál. Egyedülálló a cserszegtomaji ház életéről írott tanulmánya, amelyben a pszichiáter képzettségű orvos érzékeny tekintete ugyanúgy felismerhető, mint a felkészült néprajzosé. 19 A szőlőhegyi épületet állandó lakássá alakító, magát polgárnak valló, de paraszti életmódot élő hegyközségi emberek lakáshasználatáról megállapítja, hogy abban a háznak, mint munkatérnek sokkal fontosabb szerepe, kialakultabb rendje van, mint a lakófunkciónak. A lakás használatában sok kényelmetlenség, esetlegesség tapasztalható, a városi hatások, elemek megjelenése inkább az életmód és a tárgyi környezet közti disszonanciát jelzik, semmint a polgárosultságot. Vagyis a lakóház nem tudott még otthonná válni. Érdemes lakáskultúrával foglalkozó tanulmányainak közlési módjára is kitérni. Tájmonográfiáiban 20 és Szentgál könyvében külön fejezetben tárgyalta a lakáskultúrát, bútorokat. Szentgál kötetében mintaszerűen jelölte a házalaprajzokon a bútorok elhelyezkedését, és több ház berendezéséről részletes leltárt vett fel az akkor ott élt család viszonyainak ismertetésével. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumba került szentgáli ház berendezési tervének készítésénél különösen hálás voltam neki azért a praktikus közlési megoldásért, hogy minden egyes szövegben említett, képen vagy rajzon közölt tárgyat a tulajdonosára utaló azonosító számmal látott el. Ennek segítségével sikerrel lehetett azonosítani a kötetben gyakran emlegetett Dénes u. 45. számú ház tárgyait. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban felépült ház berendezésénél a Szentgálon készült enteriőr-fotók is nagy segítséget nyújtottak. Már Veszprém megyei működése alatt született a gyökeresen eltérő földrajzi, történeti adottságú Békés megyei település, Tótkomlós népi építészetéről írott tanulmánya. 21 A tótkomlósi ház és berendezése az ember és a ház, az életmód és tárgyi környezet közti harmóniát tükrözi Vajkai számára.
