S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

H. Csukás Györgyi: Lakáskultúra és a ház élete Vajkai Aurél vizsgálataiban

H. Csukás Györgyi LAKÁSKULTÚRA ÉS A HÁZ ÉLETE VAJKAI AURÉL VIZSGÁLATAIBAN Vaj kai Aurél rendkívül sokoldalú, szerteágazó életművében a vezérfonal az életformának, a jelenségeknek az emberből kiinduló megértése, magyarázata. Minthogy a ház, a lakás az emberi élet és munka legfőbb színtere, amely szinte minden emberi tevékenységgel kapcsolatban áll, érthető, hogy a lakáskultúra kutatásának és minden azzal összefüggő tényezőnek kiemelt figyelmet szentelt. Vajkai Aurél ezirányú tevékenységét egyfelől saját kutatásainak, gyűjtéseinek eredményeit közreadó könyveiből, tanulmányaiból ismerhetjük meg, másfelől a Magyar Népkutatás Kézikönyvébe „A magyar népi építkezés és lakás kutatása" címmel írt összefoglalásából.' A széleskörű szakirodalmi ismereteken nyugvó, a magyar kutatást inspiráló külföldi házkutatási irányzatokra is kitérő mű mindannak kritikai ismertetése és értékelése, ami a ház, a lakáskultúra kutatása terén Magyarországon történt — kezdve az első, még nem néprajzi célú közlésektől a nyelvészeti, kultúrtörténeti, kultur-földrajzi megközelítésű tanulmányokon át a mérnökök, iparművészek elsősorban népművészetre irányuló vizsgálódásáig. Vajkai szinte mindegyik megközelítésmódban talál továbbgondolásra érdemes, hasznos elemet, és úgy értékeli, hogy a magyar házkutatás Bátkyval elméletileg magas szintre érkezett. Mindazonáltal az íróasztalnál született elméletekből hiányolja az emberből kiinduló, funkcionális megközelítést, a konkrét terepkutatásokat, a részletes házfelméréseket, a bútorok gyűjtését. Ezek hiányában spekulatívak, személytelenek a mégoly kiváló tudományos apparátussal megírt munkák is, amelyekben a valóság változatossága száraz adatokká válik.

2 Néprajztudományunk nehezen helyrehozható negatívumaként értékeli, hogy előbb került sor az eredetkérdést célzó nagy összefoglalások megírására, mint az ehhez szükséges tényanyag szorgos összegyűjtésére, a még élő jelenségek megfigyelésére.

3 Maguknak a bútoroknak a kutatástörténetéről elmarasztalólag állapítja meg, hogy míg egyfelől az érdeklődés csupán a festett, faragott díszbútorokra irányult, addig az egyes bútorok történetét felvázoló tanulmányok nem konkrét tárgyakra, hanem csak nyelvi, művelődéstörténeti tényekre támaszkodva íródtak. Vajkai az elméletileg kikövetkeztetett fejlődési fokozatokat összevetette a kevés középkori ásatás eredményeivel, és a házfejlődésre vonatkozóan igen figyelemreméltó