S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

Lukács László: A népi építészet kutatója, Vajkai Aurél

Lukács László A NÉPI ÉPÍTÉSZET KUTATÓJA, VAJKAI AURÉL Személyi bibliográfiájának tanúsága szerint Vajkai Aurél életművéhez 21 kifejezetten népi építészeti témájú tanulmány tartozik.

1 A Néprajzi Múzeum Értesítője 1937. évi kötetében publikált először népi építészeti írásokat, szám szerint négyet: a Budapest környéki szlovák telepítésű falvak, valamint az Alsó-Hernádvölgy és az abaúji Cserehát népi építkezéséről, a pajtavázak felállításának, a pajták más helyre költöztetésének mechanikájáról, végül a habán szalmafödélről.

2 Vajkai Aurél sokoldalú érdeklődéséről soha nem mondott le, ugyanakkor e közleményeivel egy csapásra az 1930-as években Bátky Zsigmond által szorgalmazott népi építkezés kutatás művelői közé került. A téma munkásságának egyik markáns területét alkotja. Részletkutatások közben megadatott számára egy kutatástörténeti elméleti módszertani szintézis megalkotásának a lehetősége is. Az előzményeket, Jankó János, Malonyay Dezső könyveit, Viski Károly tanulmányait, Tóth Kálmán építész és szerzőtársai képeskönyvét egy későbbi, a Veszprém megyei néprajzkutatás eredményeit áttekintő tanulmányában maga vette számba.

3 Az előtte álló munka bonyolultságát Günter Wiegelmann münsteri néprajzprofesszor Közép-Európa tárgyi kultúrája című tanulmányából vett idézettel szemléltetem: "A ház állományának dokumentálása fölöttébb időigényes. Ezt a szakembereknek maguknak kell az objektumokon elvégezniük. írásbeli vagy szóbeli körkérdésekkel keveset lehet elérni. Ezért a dokumentációk legtöbbször regionálisan körülhatároltak. Az összefoglalások is városokra vagy áttekinthető tájegységekre korlátozódnak, ahol a szerző ismeri és elemezte az objektumokat."

4 Regionális lakóházkutatást Veszprém megyében, a Bakonyban, a Balaton-felvidéken, a Rába és a Rábca közt elterülő Tóközben, majd a'magyar-szlovák akadémiai együttműködés keretében Tótkomlóson (Békés m.) és Rudnán (Gömör és Kishont vm.) végzett.

5 A présházakat, pincéket Veszprém megye déli részén, a Balaton-felvidéken vizsgálta.

6 Veszprém megye népi építkezését bemutató klasszikus tanulmánya már 1940ben számos kérdést felvetett, amelyekkel népi építészeti kutatásunk napjainkban is foglalkozik.

7 Pápa vidékéről, Csögléről, Peretakácsiból, Lovászpatonáról írta le a kiskamrás vagy előkamrás házat, amellyel a Káli-medencében, Kékkúton is találkoztunk.

8 Az utcai homlokzata elé kis kamrával épült kékkúti Egyed-ház (Fő