S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

Vidi Nándorné: Látni és láttatni (Az ismeretterjesztő Vajkai Aurél)

intézkedést, tetteket várt. írásai tudományos igényességgel jelentek meg, függetlenül attól, hogy tanulmányt vagy népszerűsítő munkát hozott létre. Ismeretterjesztő tevékenységével nemcsak a történet- és a néprajztudomány különféle részterületeit népszerűsítette, hanem sokat tett azért, hogy a művészetek, köztük a zeneművészet és a magyar népdalkincs, elfoglalja méltó helyét a közoktatásban. Kereste és megtalálta a zeneoktatás és a néprajz találkozási pontjait. Bemutatta, hogyan lehet a zenei nevelésben a néprajzkutatás eredményeit felhasználni.

1 Két írása is foglalkozik a magyar népdal és a falu kapcsolatával

2 írása jelent meg Kodály Zoltán és a magyar népdal címmel.

3 Azután ki tudja, talán Csermák Antal kapcsán, bemutatta a Veszprém megyei Népújságban a régi verbunkos muzsikának a múzeumban történő kutatását is.

4 Megtalálta és leírta a néprajz hasznosításának lehetőségeit az irodalom történetben, a közköltészet vizsgálatában, és a kultusztörténet terén.

5 Ismerjük a szöveges folklórnak a családi és a közösségi életben betöltött szerepét. Vajkai Aurél ezért hangsúlyozta a kutatás módszertani pontosságának rendkívüli fontosságát.

6 Nem hagyott ki egyetlen lehetőséget, alkalmat sem, hogy a múzeumi élet megjelenjen a médiumokban. Rendszeresen írt a Bakonyi Múzeumban (ma Laczkó Dezső Múzeum) folyó munkáról.

7 Továbbá az ország első, 1935-ben Veszprémben felépített szabadtéri néprajzi múzeumáról

8 Hírt adott a kiállítás megnyitókról. Felhívta a figyelmet a műemlékvédelem fontosságára, a helytörténeti gyűjtemények hasznosításának lehetőségeire. Vajkai Aurél ismeretterjesztő munkájának jelentősége Egy indián mítosz szerint minden ember számára egy forrásból fakad az élet vize, de minden népnek más és más edénye van, amivel a forrásból vizet merít magának. „A mienk eltörött" - mondta az öreg hopi indián, Ruth Benedictnek, a híres amerikai néprajzkutatónak. Vajkai Aurél előrelátó bölcsessége révén a néphagyomány kutatásainak széles körben történő megismertetésével tanítani akart. Megelőzni, hogy népünk, kulturális örökségünk indián sorsra jusson. Erőfeszítése nem volt hiábavaló. Ma a néprajz meg tudja szólítani a múltat szokásainak megismertetése révén, s érvényes választ tud adni a globalizálódó világ dilemmáira. Múzeumi rendezvényeinken keresztül olyan visszajelzéseket kapunk, amelyek bizonyítják, hogy napjainkban ismét fontossá vált a családhoz, közösséghez, szülőföldhöz való tartozás, a személyes kötődés élménye, amely gyógyír a mai modern ember életérzésére, az elidegenedésre, a magányra.