S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

Sonnevend Anna: A közös udvarok európai párhuzamai — Vajkai Aurél emlékére

ügyre; az emberi életet, amely a házat kialakította, ugyanúgy, ahogy egy település átalakulásánál a megélhetési viszonyokat. Mivel azonban mindig kölcsönhatásról írt, nem egyoldalú kapcsolatról, éppúgy elemezte a településformának az emberre gyakorolt hatását is, pl. az individualizálódás, vagy a közösségi kapcsolatok alakulásában.

10 Ez a dinamikus szemlélet a paraszti kultúra szeleteiről mindig egy folyamatosan alakuló képet próbált meg felvázolni." Vajkainak a fejlődésről kialakított nézete szerint: "a falusi élet nem a fokozatos, organikus fejlődés útjára lépett, hanem néhány évszázadot átugorva igyekszik egy-egy ponton a haladást elérni és korszerűvé válni."

12 Egy-egy stáció képződményét pedig igen sok tényező alakítja. Visszatérve például a lakóházra, ennek jellemzéséhez Vajkai szerint nem csupán a földrajzi adottságokat és a fennálló gazdasági rendszert kell figyelembe vennünk, hanem a szomszédos művelődési köröket is, és a házban lakó nép ízlését, szépérzékét." Mivel az általa vizsgált területek nagy részén, különösen a Bakonyban és a Balaton-felvidéken, de pl. a Tóközben is jellemzőek voltak a közök, településszerkezeti és építkezésről szóló kutatásaiban bőven találunk adatokat a közös udvarokra. A két, a néprajzi szakirodalomban általa elhíresült településen: Szentgálon és Nemesvámoson, továbbá a környező nemesi helységekben is igen gyakoriak voltak a közök. Vajkai leírása szerint ezek " a Fő és mellékutcákból nyíló hosszú, keskeny közös udvart jelentették, amelynek oldalán egymást követték az egyes házak."

14 Ezekben az udvarokban általában szegényebb népréteg lakott. Szentgálon a helyszűke miatt az eredetileg különálló lakóház és istálló közötti részt építették be a nemesi portákon, így alakult ki egy-egy köz. Nemesvámoson ez annyira gyakori megoldás volt, hogy már a múlt században megjegyezték az ott járó utazók: "az udvarok benne utcákat képeznek".

15 Ezek a közös udvarok szalagtelkeken helyezkedtek el, és soros beépítésűek voltak. Az építkezések eltérő ideje miatt az építészeti stílusok keveredtek bennük, általában az utca felőli első ház volt a legöregebb, de hoz példát olyan esetre is, amikor a szegényesebb ház az utca felől megelőzi a régi, jól megépítettet. Vajkai a nemzetségi megtelepüléssel és az osztozkodás rendjével magyarázta a látottakat. A Bakony néprajzáról írt tanulmányában kizárólag a kisnemesi falvakhoz kötötte a közös udvar előfordulását.

16 E szempontokat a későbbi kutatások árnyaltabbá tették, ill. kiegészítették.

17 Vajkai, elődeihez hasonlóan felfigyelt a népi építkezés és az etnikai hovatartozás összefüggésére, viszonyára, vagyis az un. német falvak és a magyar falvak építészeti különbségeire: a német falvakban tetten érhető volt a mérnöki tervezőmunka eredménye, ill. az osztozkodás rendje ellentétes folyamatot okozott, mint a kisnemesi falvakban. Vajkai vizsgálódásainak egyes szempontjai nem csupán a hazai, hanem a kül-