S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

Sonnevend Anna: A közös udvarok európai párhuzamai — Vajkai Aurél emlékére

Sonnevend Anna A KÖZÖS UDVAROK EURÓPAI PÁRHUZAMAI — VAJKAI AURÉL EMLÉKÉRE "Közös udvar" alatt azt az udvarformát értjük, amikor egy portán, azaz beltelken egynél több lakóépület található. A magyar nyelvű néprajzi és szociológiai szakirodalomban ezt az udvartípust több névvel illetik. Barabás Jenő és Gilyén Nándor népi építészeti útmutatójukban a "társas udvar" kifejezést alkalmazzák.' A társas udvar az udvarok elrendezés szerinti egyik fajtája, ahol legalább két lakóépület helyezkedik el egy udvaron, sorban, vagy egymással szemben. Ok megkülönböztetik még egy fajtáját a több lakóépülettel rendelkező udvarnak, nevezetesen a "csíkudvart", ahol egy hosszú szalagtelken 3-5 lakóház áll. Későbbi összefoglalójukban az udvarok pontos tipologizálását nem ismétlik meg, azonban az "Építmények elhelyezkedése" cím alatt beszélnek a közös udvarokról, a "közös udvar", ill. a "zug" kifejezéseket alkalmazva.

2 Előbbit Veszprém környékére és a Palócföldre mondják jellegzetesnek, utóbbit az Északi-hegyvidék un. hadas településeire. Bárth János legújabb összefoglaló munkájában

3 a település beltelkének tagoltságát vizsgálva egyik okként a nemzetség, rokonság szerinti elrendeződést veti fel. Ennek példájaként foglalja össze az általa "halmazos házbokrok"-nak, ill. "hosszúudvarok"-nak, "köz"-öknek, "zug"-oknak nevezett településrészeket. E képződmények lényegét ő nem az udvar formájában, elrendezésében látja. A település szélesebb perspektívájából, ennek egy részeként, vizsgálja a formációt, így elemzésébe bekerülnek a hasonló, azonban nem egy portán levő nemzetségek falurészei, vagyis a "település nemzetségi szakaszai" is. A szerző összefoglalja az erre a képződményre az eddig megjelent irodalomban előforduló kifejezéseket: a Palócföldön "hadas udvar", a Börzsöny északnyugati vidékén "hosszúfolyás", a Tiszántúlon "zugos utca", "köz", "sikátor", "ág", "kutyaszorító", Erdélyben "kijárós udvar", "x. család utcája", a városokban az "udvarterek", Moldvában "ulica", "vér", Biharnagybajomban a zug részeit is megkülönböztetve "zug szája", "zug dereka", "zug feneke". A nemzetiségeknél ugyanezt jelenti a német "Hausbruder", ill. a szerb "mala" kifejezés. A Magyar Néprajzi Atlasz adatai közül a "zárt település, a portákon jelentősen több lakóépülettel" meghatározás és ennek szempontjai érdekesek témánk esetében.

4