S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

S. Lackovits Emőke: Vajkai Aurél a néprajztudós-múzeológus

építmények, de a technikai eljárás sem, magának az olaj-nyerésének az eszközei és a folyamata.'

1

' Máig használt alapmunkái közé tartoznak Vajkai Aurélnak a Veszprém megye szabadtéri néprajzi kiállítóhelyeit bemutató sorozata/" Ugyancsak az alapművek között kell megemlíteni a paraszti munka betanulásáról, azaz a parasztfiúk munkába neveléséről írott tanulmányát. Adatszolgáltatója a parasztköltő Szabó István volt, aki irodalmi pályáját köszönhette Vajkai Aurélnak. Ebben a tanulmányban egyetlen parasztifjú munkába nevelésén, a különféle munkákba, munka mozzanatokba való beletanulásán keresztül ismerteti meg egy térség paraszti családjának munkamegosztását és a parasztfiúk munkába nevelésének folyamatát. Kitűnő megfigyelőként foglalkozott az egyén munkáról alkotott véleményével, apa és fia kapcsolatával és e kapcsolatról a felnövekvő ifjú vélekedésével. Lélektani oldalról közelítve a kérdéshez, a cselekmények, a tanulás főszereplőjének szemével láttatta ezt a történetiségében kimunkált, kollektív tapasztalatokon (egy család felmenői!) nyugvó, egész összetett folyamatot. Óriási érdeme, hogy nem nagy általánosságban írt a parasztélet rendjének e különösen fontos állomásáról, az igazi felnőtté érésnek e döntő mozzanatáról, hanem egyetlen konkrét példán hozta közel azt és elemezte. A témával foglalkozók számára elengedhetetlen és nélkülözhetetlen ennek a tanulmánynak az ismerete. Érintőlegesen foglalkozott a parasztgyermekek játékaival is, bár ezzel kapcsolatos megállapításai összefoglaló jellegűek, de azért alapos terepmunkát feltételeznek.

21 Veszprém megye néprajzával ma sem foglalkozhat komolyan senki sem addig, amíg nem ismeri Vajkai Aurélnak "Néprajzkutatás Veszprém megyében" (1978) című tanulmányát. Ebben a komoly előtanulmányokon nyugvó munkában rövid történeti áttekintést követően ismertette a térséggel foglalkozó utazók, kutatók ide vonatkozó munkáinak, megállapításainak lényegét, majd a néprajz részterületeit vette sorra: az ősfoglalkozásokat, a földművelést, állattartást, települést, építkezést, lakáskultúrát, táplálkozást, viseletet, ipart, kereskedelmet, közlekedést, teherhordást, a díszítőművészetet, szokásokat, hiedelmeket, népköltészetet. Mindezeknek összefoglalta a térségre vonatkozó jellemzőit, foglalkozott a velük kapcsolatos helyi vonatkozású kutatásokkal, feldolgozásokkal és minden részfejezet végén kimerítő bibliográfiát adott a témára vonatkozóan. Bízvást állítható, hogy ez a tanulmány évtizedek terepmunkájának és szakirodalmi vizsgálódásainak, a kettőből felhalmozott ismereteteknek szintézise.

22 Feltétlenül szót érdemelnek Vajkai Aurél népművészeti kutatásai. Nemcsak egyszerűen figyelemmel kísérte a művészkedő parasztemberek munkáját, tevékenységét, hanem hathatósan támogatta a paraszti tehetségeket. Ma már elérhetetlen lenne az a gazdag tárgy együttes, amelyet ennek során e témakörben összegyűjtött. Különösen kiemelkedőnek mondhatók a hímzett textíliák és a gazdag