Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások. A megye - Dominkovits Péter Pályaképek. Sopron vármegyei tisztviselők 1848-ban

- Dorner Ede másodalispán határozottan kézben tartotta az 1848 április 23-tól, gr. Esterházy Károly lemondásától főispán nélkül maradt Győr megyében. Az utóbbi helyzet persze csak tovább bonyolította a megyevezetés és a közgyűléseken is egyre aktívabb liberálisok konfliktusait. A viták során egyrészről felmerült Balogh meghosszabbított hivatalban maradása, másrészről felvetődött a kormányzati segítség szükségessége: „radical érzelmű" főispán kinevezése.

2 A megye vezetését érintő politikai válság május végén megoldódni látszott, amikor a korábbi jelölések megvalósulásaként a helyi liberálisok vezető személyiségét 1842-től a vármegye főügyészét - Sziklóssy Szabó Kálmánt a hivatalába újra visszatért főispán a törvényhatóság első alispánjává kinevezte. Szabó személye jobban megfelelt a város és a megye politikai erőviszonyainak.

3 Győr vármegye esetében ugyanakkor azt is jelezni kell, hogy a személyi váltásokat szorgalmazó kiélezett politikai csatározások csak a legmagasabb vezető tisztségeket érintették. A szomszédos mindig is erős konzervatív politikai súlyú Mosón megyében a konzervatív Kroner Alajos első alispán végig döntő fontosságú személyisége volt a helyi politikai életnek, 1848 során végig stabilan kézben tartotta a megyei igazgatást. (Ezt abban a tekintetben is érdemes hangsúlyozni, hogy a törvényhatóság népképviseleti országgyűlésre megválasztott két követe, ómoravicai Imrédy Lipót és a fiatal Zichy Antal megválasztásukkor liberális pártállásúak voltak.) A fenti rövid sorjázás tán kitűnően érzékelteti, hogy a reformkor és 1848 politika-, és társadalomtörténetében a helyi történések, a megyénként eltérő társadalmi-politikai struktúrák, csoportok jobb megismerése érdekében mily' nagy szükség van az egyes törvényhatóságok politikai közéletének, helyi politikai elitjének, és a vezető szinten ezzel átfedést mutató törvényhatósági tisztikarnak jobb megismerésére, s ennek eszközéül adat- és szempontgazdag helyi kutatások elkészítésére. 1848 megyei tisztikarai személyi összetétele reformkori hivatali pályákra vezethető vissza. Az alábbi kis dolgozat egy forrásfeltárási, adatgyűjtési munka első állomásaként a hivatalviselői pályaképek oldaláról mutatja be 1848 megyevezetését Sopron vármegye példáján. De ugyanakkor jelezni kell, hogy a forráskutatás folyamatossága miatt e munkában többségben van az amúgy is elkerülhetetlen a leíró, adatoló rész, mint az átfogó, összegző elemzés. * * * Sopron vármegye reformkori és 1848-as politikatörténete szempontjából sajnos még nem rendelkezünk egy, a meglévő Győr megyeihez hasonló feltártsági szinttel,

4 miként a korábbi adatgyűjtések ellenére az elemzéseknek alapul szolgáló, teljes hivatalviselői kart felölelő archontológia sem áll még rendelkezésünkre, így az alábbi kis dolgozat két, látszólag egymástól határozottan elkülönülő kérdést kíván vázlatosan megközelíteni. Egyrészt Sopron vármegye 1848. évi tisztikarának egy-két megnyilvánulását érinti, melyek közül több cseppet sem speciális, hanem a korabeli törvényhatósági élet általános jellemzője volt. Másrészt e munka arra a kérdésre is keresi a választ, hogy kik is az adott időszak tisztségviselői, milyen családi hátérrel, iskoláztatással, hivatali pályaív-