Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Életpályák, életutak - Zakar Péter: Molnár János Székesfehérvárbelvárosi káplán 1848-49-ben

• 44. Egyházi beszéd, melyet Szent István első magyar király országos ünnepén, 1862-dik évi augusztus 20-kán, a székesfehérvári főtemplomban elmondott Molnár János sárpentelei plébános. (Székesfehérvár, 1862) 8. old. • 45. Uo. 13. old. • 46. Ezt legjobban Andics Erzsébetnek kellett tudnia, hiszen ő tette közzé azokat a dokumentumokat, amelyek a katolikus egyházon belüli politikai tisztogatás alapelveit rögzítették, így többek között Alexander Bach ideiglenes belügyminiszter előterjesztését. In: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. S.a.r. Andics Erzsébet. 3. kötet (Budapest, 1965)330-335. old. • 47. A levelet a mai helyesírási és központozási szabályoknak megfelelően a korabeli hangzásalak megtartásával közöljük. A rövidítéseket szögletes zárójelbe zárva oldjuk fel. Az irat lelőhelyére vonatkozóan Id. a 30. sz. jegyzetet! • 48. Batthyány István gróf (Polgárdi, 1812. augusztus 20. - Graz, 1880. július 20. 1848 tavaszán kezdett politizálni, májusban Székesfehérvár képviselőtestületének tagjává, majd az első népképviseleti országgyűlési választásokon Székesfehérvár városának egyik követévé választották. 1848 szeptemberében Fejér megye népfelkelési kormánybiztosa. Az országgyűlést Debrecenbe is követte, a Békepárt tagja, 1849. április 26-tól Fejér megye és Székesfehérvár kormánybiztosa. A szabadságharc leverését követően emigrált. Hazatérését követően gazdálkodott és lótenyésztéssel foglalkozott. Életrajzát Hudi József kézirata alapján röviden közli: Magony: I.m., 50. old. • 49. Molnár Ferdinánd ezredes (Rohonc, 1802 - Pest-Buda, 1869) vagyontalan, nemesi származású kilépett cs. kir. hadnagy. 1848. június 19-től honvéd főhadnagy, majd dandár-, illetve hadtest karsegéd a Délvidéki hadseregnél. DembinOski altábornagy szárnysegéde, végül a feldunai hadsereg karsegéde, ekkor már alezredes. 1849. június 28-tól ezredes, a hadügyminisztérium elnöki osztályának főnöke a világosi fegyverletételig. 1850 nyarán kegyelmet kapott. Életrajzát közli Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. (Budapest, 1983)244. old. • 50. Mednyánszky Cézár báró (Beckó, Trencsén vm., 1824. július 9. - Hyéres, Franciaország, 1857. április 20.) Esztergomi egyházmegyés római katolikus lelkész, 1847. július 20-án szentelték pappá. Segédlelkész Dévényben, 1848-ban zohori adminisztrátor. 1849. január 5-től tábori főlelkész a feldunai (később: VII.) hadtestben, majd 1849 április elejétől a Feldunai hadseregben. 1849. június 24-én Görgei Artúr hadügyminiszter kinevezte a HM hadlelkészi osztályába igazgató tanácsosul. A szabadságharc leverése után Franciaországba emigrált. Önkezével vetett véget életének. Életrajzát közli Zakar Péter: „Egy forradalmár pap Görgei táborában." Aetas (1992) 1-2:136-140. old.