Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Életpályák, életutak - Kaposi Zoltán: A Somssich família az 1848-as forradalom időszakában

nem Antal (persze az is lehet, hogy meghalt már, hiszen az év kísértetiesen ugyanaz: 1800). Tény azonban az is, hogy Somssich József földesurasága alatt Sárd igazi központtá kezdett válni. Egyrészt kiterjedt majorsági gazdálkodás folyt az uradalomban. Az uradalom gazdaságának ügyeit a földesúron kívül Andrásovics József kasznár intézte, míg Kiss János személyében ispáni pozícióban irányították a fizikai termelő tevékenységet.

19 A gazdaságirányítók mellett volt egy családi orvos Gebhardt Jakab személyében. Az 1787-es népességösszeírás szerint a 68 paraszt (vélhetően telkes jobbágy) mellett nagyszámú, 86 fős zselléri réteget is találunk Sárdon, amely feltehetően jelentős számú majorsági alkalmazottat is rejt. További igen fontos kérdés, hogy a korábban született ifj. Antal miért nem jutott hozzá az ősi sárdi birtokhoz. Igencsak komoly kárpótlást kellett kapnia (vagy szereznie), hogy erről lemondjon. O már 1773-tól Csertőn lakott, most azonban Lázár földjeinek hozzá kerülésével új helyzet állt elő. Márpedig bizonyosnak tűnik, hogy családja Csertőn lakolt továbbra is, hiszen az 1787-es népszámlálás szerint Csertőn három nemes férfit számláltak össze. Az 1782-es katonai felvétel szöveges része segíthet a probléma feltárásában, hiszen a felvétel második pontjának szöveges része a községekben található szilárd építményekre kérdezett rá, tehát ha Somssich Antal máshol élt, akkor ennek nyoma kell, hogy legyen az összeírásban. Vélhetően Somssich Antal otthona Csertő falu lehetett a továbbiakban is, ahol a felmérés „[...] néhány masszív épület"-x'ó\ beszél.

2 Ezt megerősíti Rumy Károly későbbi, 1812-es megyei leírása is, hiszen Csertő kapcsán azt mondja, hogy „[...] uradalmi épületek állnak benne" 2X Ez persze nem bizonyítja kizárólagosan azt, hogy Somssich Antal Csertő központú uradalmat hozott létre, ám a jelek erre mutatnak, ugyanakkor az ténynek tűnik, hogy nem Sárdon lakott. Különben Csertő nem volt nagy falu, de nagyon szép területen feküdt, közvetlenül Szigetvár mellett, lakossága nagyjából Sárddal egyenlő volt, az 1784-85-ös összeírás szerint mintegy 389 fő élt ott. A 18-19. század fordulóján a Somssich-família második generációjának férfitagjai elhaláloztak. Érdekes jelenség, hogy mivel késői házasságot kötöttek a férfiak, így csak fiatalkorú fiú utódok maradtak utánuk, valamint meg kell még említenünk, hogy mindkét ágon tovább éltek özvegyen a feleségek. Mivel ez a korszak a napóleoni háborús időszak, így szerencsére megszaporodtak azok az összeírások, amelyek főleg az adómegajánlás miatt születtek, így több olyan conscriptio is létrejött, amely pontosan mutatja a vármegyei nemesség földbirtokmegoszlását. Ezeknek is a legbecsesebb darabja az 1806-os birtokösszeírás, amely holdszámra pontosan közli az összes somogyi település tulajdonosát.

22 Mindebből következően pontosan meghatározhatjuk a família két ágán hagyományozódott földek méretét. Somssich József 1805. áprilisában meghalt, az összeírás rendkívül rugalmasan már Somssich Józsefné neve alatt tünteti fel a megmaradt birtokot. Azt is tudjuk, hogy fiai ekkor még nem vették át a birtokirányítását, az majd az ekkor még tanulmányaival foglalkozó Somssich Miklós hazatérésével fog megtörténni, 1806/7 felé. Ezt bizonyítja, hogy az 1807-es vármegyei jövedelembevallás eseté-