Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Életpályák, életutak - Kaposi Zoltán: A Somssich família az 1848-as forradalom időszakában

kodik, és majd éjjeli és nappali sokszor költséges és mindenkor fáradságos gondviseléssel nem iparkodik, az ki is terhes valóban, és mindenkoron fáradsággal szokott járni f...j. " Viszont helyesnek ítélte a nagy birtokszerző ős, hogy „ testvérei, úgy Lázár, Antal és József esztendőnkint készpénzt fizessenek neki ha szüksége lészen", mégpedig fejenként 200-200 forintot. Somssich Jánosról tudjuk még azt is, hogy halála utáni időre összes magán vagyonát jótékony célokra hagyta.

12 A harmadik fiútestvér, Antal is tanult ember volt. Első iskoláit Bécsben járta, majd pedig apja Nagyszombatba küldte a jezsuita kollégiumba, ott minden iskoláját elvégezve, Egerbe került. 1764-ben joggyakorlatot végzett a diéta alatt, majd pedig a hétszemélyes tábla mellett dolgozott. Ezt követően 1773-ban vette feleségül Inkey Zsófiát, majd pedig annak halála után a Somssichokhoz hasonlóan nagy befolyású Tallián család Jozefa nevű tagját. Somssich Antal közéleti tevékenysége is Somogy vármegyéhez kapcsolódik: ő is megyei tisztségeket viselt, többek között tudjuk róla, hogy 1767-ben Somogy vármegyében a szigetvári járás főszolgabírája lett, ám ezt az 1780-as években a főispán váltás miatt feladta (Minden bizonnyal Széchényi Ferenc kerületi biztossal nem tudott megbékélni.). Apja halála után még 21 évet élt, de közéleti tevékenységet a későbbiekben már nem játszott, legfeljebb hitelügyletek alkalmával, a vármegyei jegyzőkönyvben intabulált adósságok létrehozása kapcsán kerül elő a neve. A végrendelet szerint amikor főbíróságra lépett, akkor kapta meg apjától a Szigeti járásban található Csertő falut, s az is kiderül a szövegből, hogy ott is élt Somssich Antal. Csertővel együtt jutott Antal kezére a faluval határos Nagy és Kis Korosd, nem különben Szent Erzsébet puszta, valamint Viszló falu Somssich-része, akárcsak tőle délre fekvő, a Dráva menti Markócz falu a mellette lévő Mokorfa pusztával. Szintén Somssich Antal örökségéhez tartozott a szentmiklósi és a dadfai puszta.

13 A legfiatalabb fiútestvér, Somssich József 1748-ban született Sárdon. Győrben iskoláztatott, majd pedig Nagyszombaton tanult, vélhetően jogásznak készült. Gyakorlatra Zalába küldte a család, onnan pedig a „Királyi Septemvirális Táblához" került, le is vizsgázott, ám hivatalt ő sem akart viselni. Hazament Sárdra, s a már öreg apja mellett a gazdaságot irányította. Tudjuk róla, hogy a nagybefolyású Ürményi-családból házasodott, a későbbi országbíró Örményi József nővérét, Örményi Máriát vette feleségül (aki Mária-Terézia környezetében nevelkedett), s akitől számos gyereke született. Tekintélyes volt Somssich József öröksége is. Megkapta Sárdot, lakhelyestül, minden tartozékkal együtt. Örökölte apjától a Sárdhoz tartozó Simonfát, ezenkívül a gigei portió felét, s mellette a mikéi és inakodi pusztát, egészben. De legalább ilyen jelentősége volt annak is, hogy József örökölhette a nagybajomi birtokrészeket, s ezen belül a balogdi, kaki, lencseni, koroknyai prédium Somssich-részét, valamint a Zselicben lévő zsibfalvai két majorsági szőlőt, két jobbágytelket Szilvásszentmártonban, a lukafai területet, valamint a bessenyői és öszpötei birtokot.

14 Mindebből két lényeges következtetést kell levonnunk. Az egyik, hogy az 1777-es testamentum meglehetősen egyenetlen módon osztotta szét a birtokokat,