Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Gazdag István: Debreceni hétköznapok a kormány Debrecenben tartózkodása idején

országgyűlés, mint a kormány számára szállásokról gondoskodjék [...]. " HBML IV.A. 101 l/a. 117. 9. HBML. IV.A. 101 l/a. 117. A menekülteket fogadó bizottság tagjai: Bayler István, Tóth Sámuel, Karap Sándor, Szűcs István, Boros István, Sápi Sámuel, Komlóssy Imre, Tikos István és Tar Károly. Az Alföldi Hírlap közölte Szoboszlai Pap István esperesi hivatalokhoz küldött levelét „Itt van tehát körünkben, egyházkerületünk keblében a nemzet törvényhozó,Jestülete, itt van ennek kifolyása, az ország kormánya [...] nem lehet, hogy ne növelje egyrészt bátorságunkat s bizodalmunkat igazságos ügyünk diadala iránt, másrészt ne emelje kebleik lelkesedését. " Alföldi Hírlap 1849. január 10. Hankiss János írja: „Debrecen nem a száműzetés helye a magyar politika számára, hanem a megedződés és a felkészülés helye. Nem egy hazai emigrációba menekült kormány mentsvára, nem a politikai álmodozás szigete. Igazán az ország szíve. " „A regény tükrében." In: Szabó István szerk.: A szabadságharc fővárosa, 549. old. 10. Kossuth Lajos lakását a városházán alakították ki, a koronát is ebben az épületben, a levéltárban helyezték el. Az országgyűlés a Református Kollégium oratóriumában ülésezett, a felsőházat a Bárczy-házban helyezték el, a hadügyminisztérium a Piac utcai Beck-féle házban kezdhette meg működését. 11. Az Alföldi Hírlap rendszeresen foglalkozott a vendégek és a városlakók konfliktusaival. Elítélte a nyerészkedőket, intézkedésre hívta fel a város vezetőit és méltányosságot kért a Debrecenbe érkezőktől. Alföldi Hírlap 1849. január 10. és még több számban. 12. Debrecen, 1849, január 8. „ Reggeli 10 órakor a Szabadság téren [...] élénk vidor néptömeg hullámzik [...] a városházával szembe a Szilágyi-ház erkélye és kilép az erkélyre Kossuth Lajos [...]. Szavai a szabadság s az örök igazság lángbeszéde [...]. " Alföldi Hírlap 1849. január 10. 13. Kossuth Lajos: Irataim. IX. kötet (Budapest, 1902) 36-37. old. Levél a debreceni függetlenségi párthoz. 14. Szilágyi Sándor: A magyar forradalom férftai. (Pest, 1850); Ld. Kónya Sándor: Kossuth és Debrecen. In: Szabó István szerk.: A szabadságharc fővárosa, 485. old. 15. Debrecen, 1849. január 18. „A mai nap Debreczennek legszebb napja. A nép, melly annyi lelkesedést tanúsít, mint ma Debreczen város lakosai tanúsítottak, méltó a dicsőséges nemzeti életre [...Ja népek ezrei kalapot emelve, égre emelt karokkal dörögték el a szent esküt: miként meghalni mindnyájan készebbek, mint hódolni, és hogy utolsó csép verőkig oltalmazandják a hazát". Alföldi Hírlap, 1849. január 21. 16. Közlöny (1849. március 14.) 17. Vachot Sándorné: Rajzok a múltból. (Budapest, 1889) 2. kötet, 88-89. old.; Közlöny (1849. április 13.), Esti Lapok (1849. május 12.) és az Alföldi Hírlap hirdetései és tudósításai. 18. Szabó István: „A szabadságharc debreceni hírlapjai." In: Debreceni Képes Kalendárium (1924). Az Alföldi Hírlap szerkesztője írta „Adni komoly valót ez lesz az iránytű, mely bennünket további közleményeinkben is vezetend. " Egyes lapok politikai csoport véleményét képviselték. 19. „Szentgyörgy napi országos vásárunk olyan, mintha nem is lett volna. A külső vásári boltok mind bezárva, néptelen elhagyottságban állnak. Szinte egyetlen egy pesti s felső kereskedő sem volt itt [...] Reméljük, hogy ha Pestet a magyar seregek megszállhatják, nem sokára valóságos országos vásár fog tartatni Debrecenben [...]. " Alföldi Hírlap 1849. április 29. 20. „ Mi úgy hisszük: még igen nagy földterület van a város közvetlen közelében, ami most nem más, mint szemétdomb, kerékvágás, mocsár és sertésektől feldúrt haszontalan s kietlen pusztaság, mellyet ha egyesek közt akár gyártelepnek, akár majornak és kerteknek kiosztanánk [...] végtelenül több haszna volna a városi lakosságnak [...] a város kerülete sokkal díszesebbé, levegője tisztábbá, egészségesebbé változnék át. " Alföldi Hírlap 1849. május 13. 21. Mészáros Lázár: Emlékirataim. Közrebocsátja Szokoly Viktor MI. kötet (Pest, 1867) II. kötet, 168-169. old. Szabó István írja a debreceni öt hónapról „[...] a szervezőképesség erőpróbája volt, de amellett sok egyébé is. [...] Ez a néhány hónap volt a magyar szabadságharc legpozitívabb korszaka [...]." Szabó István: „A küzdelem szervezése." In: Uő.: A szabadságharc fővárosa, 198. old.