Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Gazdag István: Debreceni hétköznapok a kormány Debrecenben tartózkodása idején

felolvassa Arany Trombita című népkölteményét. Telegdi Lajos könyvesboltja kínálta a kalendáriumokat, Kölcsey Ferenc naplóját, Országgyűlési emlékek, politikai, történeti és szépirodalmi almanachot, Fényes Elektől Magyarország leírását. Az élénk társasági életet élő Casinóról, miután átalakult honvédegyletté, nincs adatunk. A Kollégium jelentős részének igénybevétele lényegesen korlátozta a tanítást, de a többi iskolákban is rövid tanítási időszakok voltak, hiszen nem egy épületben kórház működött. Debrecenben megjelenő hírlapok A fővárosi lapoknál dolgozó írók, újságírók többsége követte a menekülő kormányt Debrecenbe. Itt feltámasztották komoly erőfeszítések árán az elnémult fővárosi lapok némelyikét és ezzel küzdöttek tovább a nemzet ügyéért és saját megélhetésükért. Nem volt könnyű feladat, hiszen Debrecenben megjelent a Debreczen-Nagyvárad Értesítő, és az Alföldi Hírlap és lényegesen kisebb volt az olvasótábor, nem szólva a nyomdai nehézségekről és a kellemetlen rendőr miniszterről. Megjelent a Közlöny, a Táncsics szerkesztette Munkások Újságja, Vas Gereben Népbarátja, a harcias Március Tizenötödike, Jókai az Esti Lapok szerkesztője és a Debreceni Lapok, kiadója Madarász József. Néhány forrás szerint az átlag debreceni lakos kedvenc olvasmánya a falragasz volt - ingyenes és friss híranyaggal szolgált - és csak ezt követték az újságok. A legnagyobb példányszámban az Alföldi Hírlap jelent meg, megelőzve a kormány hivatalos lapját, a Közlönyt. Valamennyi hírlap sajátos arculatával szerves része volt a megmaradásért küzdő magyarságnak, hírt adott a megmaradt országrészről, a küzdelem szervezéséről. Témáik: a nemzet ügye és az ebből fakadó számtalan kérdés, a hivatalok nehézkes ügyintézése, a politikai csatározások.

18 Az újságírók igyekeztek érvényt szerezni a sajtótörvény lényegének: a szabad sajtó minden titkok kútforrásához képes eljutni! Az Alföldi Hírlap szóvá tette a városi, megyei közélet fonákságait, a polgármester és a képviselők vitatható magatartását, a nemzetőrség körüli vitákat, a városlakók és a menekültek vitás ügyeit, a polgárok ügyes-bajos dolgait. De felvetette a kormány bizonytalan nemzetiségi politikáját is „[...] már több két hónapjánál, hogy egyik néphez sem szólunk saját nyelvén [...]. " Debrecen város közéletét, az itt megjelenő újságok informáltabbá, színesebbé tették. Gazdaság A város kereskedelme és ipara igencsak megsínylette a rendkívüli időszakot.

19 A házbirtokosokból kétezer - zömmel iparos-kereskedő - van távol a harctéren, ezen felül jónéhányan a város körüli szolgálatot adják, ugyanakkor kb. hétezer katona állomásozik a városban. „[...] nem okosabb volna-e - vetette fel az Alföldi Hírlap szerkesztője - ha a nemzetörök, mint többnyire mesteremberek, rendes foglalatosságaikat folytatnák, s helyettök az itt lebzselő katonák teljesítenének őrszolgálatot? A város nagy jelentőségű vásáraira a régi nagy tömeg töredéke sem látogatott el! Debrecen legnagyobb vállalkozása, az István Gőz-