Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Németb Ildikó: 1848 a soproni krónikák tükrében

Úgy érzem, a fenti szemelvények épp elég szemléletesen érzékeltetik, hogy milyen sokféle közelítésben lehet beszélni ugyanarról a dologról. Sok minden függ a krónikaíró szubjektív véleményétől, saját személyes élményeitől, műveltségétől. Az sem mellékes, hogy mekkora távolságtartással szemléli az eseményeket. Geiger Márton krónikája például egy nagyon összefogott, szigorú kronológiával, és nagy valószínűséggel jó pár év távlatából megírt munka, amely tényszerűségre és tárgyilagosságra törekszik. Mondandójának alátámasztására és illusztrálására rengeteg mellékletet vonultat fel, melyekre gyakran hivatkozik is a szövegben. Michel János krónikája több részletben íródott, ő szinte halmozza egymásra az információt, lapszéli jegyzetekkel, későbbi beszúrásokkal korrigálja is az általa leírtakat. Ugyanaz az esemény gyakran többször is előfordul nála, sokkal személyesebb, mint Geiger. A bécsi és országos hírek különös egyveleget alkotnak a helyi történésekkel, az időjárással és a szőlő érésének kérdésével. Amíg Geiger tulajdonképpen a szöveg megfogalmazásának finomságaival juttatja kifejezésre véleményét, addig Michel le is írja saját gondolatait. „[...] az ember nem is hall és nem lát mást, csak gyakorlatozást és trombitálást, még a kisgyerekek is utánoznak mindent, hogy attól az ember fejfájást kap, különösen ha belegondol, hogy hova vezethet mindez? - NB. : azoknak, akiknek nem volt fegyverük, szőlőtőkével kellett masírozniuk. "

35 A legszemélyesebb hangú azonban talán mégis Bruckner Gottlib krónikája, akinek felvállalt célja az olvasó tájékoztatása. Tiszteletre méltó igyekezettel próbálja a maga kis világában helyretenni az eseményeket, ok-okozati összefüggéseket. Az embernek az az érzése, hogy valamiféle mesét olvas, ahol a jók igazukért küzdenek a gonoszok ellen, a király jó ember, csak félrevezetik rosszindulatú tanácsadói. Hogy hol van ebben a világban Sopron helye? ,JSopronban hazafias szellem uralkodott, Sopron lelkesült volt, mint az anyaország Magyarország, és ha német nyelvek mocskolódtak is, Sopron Magyarország első városai közé sorolandó. "

36 Ha a mai korból visszatekintve tudjuk is, hogy Sopronnak az 1848/49-ben játszott szerepe katonai, politikai értelemben nem túl jelentős, nem érdektelen viszont más - társadalomtörténeti, szociológiai - szempontból nézve, hogy az adott kor embere hogyan élte meg ezt az időszakot. A töréneti értéket tekintve egy krónika önmagában nem áll meg - már csak az egy forrás nem forrás elve alapján sem. Ha azonban megvizsgáljuk szerzőjének személyét, igyekszünk elhelyezni őt az adott időszakon és társadalmi közösségen belül, összehasonlítjuk az általa leírtakat más források közléseivel, megvizsgáljuk, hogy honnan szerezhette információit, esetleg az általa használt forrásokat is - egyszóval forráskritikát gyakorlunk, akkor kifejezetten értékes adatokhoz juthatunk az adott korról, társadalmi rétegről, közösségről. Jegyzetek • 1. Tekintettel a város helyzetére, Bécshez való közelségére, nem lehet olyan mozgalmas és látványos forradalmi eseményekről tudósítani, mint például Pest és Buda, vagy az ország más vidékeinek esetében. Március 15-én a pozsonyi országgyűlésről visszatérő Széchenyi János gróf hatalmas tömeg előtt ismertette a 12 pontot és a diéta határozatait. Másnap megalakult a nem-