Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Gergely Anna: A székesfehérvári zsidók

• 22. SZVL VT. jkv. 1841. 1203 sz. • 23. SZVL VT. jkv. 1843. 3119. sz. • 24. SZVL VT. jkv. 1843. 4835. sz. • 25. SZVL VT. jkv. 1843. 2686; 2687. sz. A visszatérő panaszok oka, hogy a város 1837. évi rendelete megengedte a zsidóknak az italmérés bérleti jogát és a szeszes ital nagykereskedések nyitását, zsidó vendéglők tartását. V.o.: SZVL VT. jkv. 1842. 1813. sz. a zsidók eltiltása a szeszes ital apránkénti mérésétől: „A Városnak Törvényerősítette kiváltsága szerént a Polgári Jogok közé melyekkel a zsidók ekkorig felruházva nintsenek számíttatik az itt lakó zsidók diaijában kivévén a rendőri különös felftgyázat alatt álló zsidó vendéglőket a szeszes italok apránkénti kimérésétül eltiltatnak. " • 26. Kecskeméti Károly: „A liberalizmus és a zsidók emancipációja." Történelmi Szemle (1982) 2:204-207. old. • 27. Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története. III. kötet (Székesfehérvár, 1995) 103. old. • 28. SZVL VT. jkv. 1844. 601. sz. • 29. V.o. 28. sz. jegyzet. • 30. Győr-szabad királyi város átirata Székesfehérvár tanácsához a zsidók polgárosítása tárgyában, melyben a császárhoz intézett felirathoz a város csatlakozását kéri a „fenyegető veszély" elhárítására. (SZVL VT. jkv. 1844. 1742. sz.) Ugyanezen tárgyban ilyen tartalmú levelet írt Zilah (SZVL VT. jkv. 1844. 1744. sz.) Bakabánya is. (SZVL VT. jkv. 1844. 1743. sz.) • 31. SZVL VT. jkv. 1844. 3647. sz. • 32. SZVL VT. jkv. 1842. 3474. sz. • 33. Ld. 32. sz. jegyzet és uo. 3475; 3476. sz. • 34. SZVL VT. jkv. 1841. 24154, 3097; 3125. sz. • 35. SZVL VT. jkv. 1846. 791; 792. sz. SZVL VT. jkv. 1847. 144; 2435. sz. Sachter: metsző a hitközségnél, aki a rituális vágásokat végzi a szigorú vallási előírásoknak megfelelően. • 36. Steinherz Jakab; A székesfehérvári zsidók történetének a visszaköltözésöktől a jelenig (1840-1895). ^Budapest. 1895) 102. old. Zipser Mayer tevékenységéről, a székesfehérvári ortodox vitától Ld. még: Zsidó lexikon, szerk. Újváry Zoltán (Budapest. 1927) 974. old. • 37. Magyar Törvénytár, 1836-1867. 243-244. old. • 38. Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története. (Budapest 1986) 169. old. • 39. Zsoldos: Lm., 79. old. • 40. Zsoldos: Lm., 84-92. old. • 41. Erdős Ferenc: „Székesfehérvár a forradalom és a szabadságharc városa 1848-1849." História füzetek 8. (é.n.) 18-19. old. Az 1846-47. évi adókivetési adatok alapján a székesfehérvári zsidó iparosok és kereskedők foglalkozási struktúrája az alábbiak szerint alakult: A többségében gabonakereskedelemmel foglalkozó zsidó kereskedők mellett ötvös, szeszgyártó, olajgyártó, vaskereskedő, dohánykereskedő, szabómester működött a városban. 70 kereskedőnek 92 üzlete volt összesen. • 42. Pulszky Ferenc: Életem és korom. (Budapest, 1884) 342-346. old. • 43. Boross Mihály: Élményeim 1848. Székesfehérvár, 1861. Boross Mihály (1815-1899) királyi járásbíró, író, aki a pesti március 15-i események szemtanúja és a székesfehérvári 1848-49-es események aktív résztvevője volt. Magyar Irodalmi Lexikon, (Akadémiai, Budapest, 1994) 270. old. • 44. Pulszky: Életem és korom, 345. old. A székesfehérvári Városi Levéltár jegyzőkönyvének a népgyűlésre vonatkozó feljegyzései valóban hiányoznak. • 45. Lauschmann: Lm., 139-140. old. • 46. Sándor Pál: „Antiszemita zavargások az 1848. évi forradalom és szabadságharc kezdetén." Szombat (1991) 1:16-18. old.; Uő.: „Az emancipáció útján." Valóság (1991) 8:34-47. old. • 47. Pulszky Ferenc: „Zsidó ügy." Pesti Hírlap (1847. július 16; július 18.) • 48. Pulszky: Életem és korom, 342-43. old.