Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

vei ellenkező árszabási megszorítások mellett méltó aggodalmunk van, hogy rövid alatt városunk e legfontosabb élelmi cikktől megfosztatandik, mert tapasztaltuk, hogy az idegen hús behozhatása és áruihatásának közhirdetés útjáni megengedése következtében sem hozatott be idegenek által hús, önnön mestereink megbukásával tehát kikerülhetetlen megszorulásnak nézünk elébe. "

68 Perczel Imre másodalispán azzal az indokkal utasította el a tanács megkeresését, hogy a marhahús ára a szomszédos Bács-Bodrog megyében is csak 13 váltókrajcárra rúg fontonként.

69 A vármegye elzárkózása miatt a város ezután a MOIB-ot ostromolta kérvényeivel. Április 8-án azt kérte tőle, hogy ruházza át ideiglenesen a városra az árszabási jogot, mert az elsőrendű élelmicikk hiánya a jelen könnyen ingerelhető viszonyok között veszedelmes zavarokat okozhat. A hónapok óta panaszkodó mészárosok nem tudják ellátni Pécset. Inkább felhagynak a mesterségükkel, és céhbeli előjogaikról lemondva abba is belegyeznek, hogy vidékiek szabadon hozzanak be és áruljanak marhahúst.

70 A MOIB a probléma fontosságát felismerve rögtön intézkedett és utasította a várost, „ [...] hogyha a mészárosok marhát vágni a jelen árszabás mellett vonakodnának, addig míg e miatt a hús megfogyás a közcsend háborítására okot nyújtana, a szabad vágást és húsmérést az e részben fennálló egészségi és rendőri szabályok szoros megtartása mellett azonnal engedje meg. "

71 A meghirdetett szabad vágásra és húskimérésre azonban senki sem jelentkezett a megyéből (a Perczel Imre másodalispán által ajánlott Reif József siklósi zsidó kivételével, aki azonban nem jelent meg a tanács előtti megbeszélésen), ezért a város ismét kérte, hogy a MOIB járuljon hozzá a fontonkénti 16 váltókrajcáros árhoz.

72 A MOIB válaszul előbbi intézkedésének teljesítésére utasította a várost április 14-én, mert úgy ítélte meg, hogy a szabad vágás és húskimérés meghirdetése az eltelt rövid idő alatt aligha juthatott a szomszédos helységek tudomására. A város vezetősége (a tanács és választott közönség) azonban a vészhelyzetre való tekintettel április 19-i együttes ülésén úgy döntött, hogy a húsvéti ünnepektől (április 23-tól) kezdve mindenki tetszés szerinti áron mérhet húst. Egy piaci árjegyzék szerint a marhahús fontja ettől kezdve 16 váltókrajcárt tett ki.

73 A limitációval ellentétes határozatáért a megye kérdőre is vonta a várost. A tanács jelentésében előadta, hogy a vágómarhák felszökött ára miatti húshiány következtében az ingerültség már a lázadáshoz közelített. Az öt pécsi mészáros nem tudott elég húst mérni és erre mások sem vállalkoztak a megyéből. A húshiányt úgy oldották meg, hogy a húsvéti ünnepek alatt a mészárosok fontonként 16 krajcárért vették a szarvasmarhát és árulták a húst, vagyis ingyen dolgoztak.

74 A város ezután az árszabást maga gyakorolta, ám a fontonkénti 16 váltókarjcáros árat később sem csökkentette.

75 Nemcsak Pécsett, hanem Baranya megyében sem voltak alacsonyak a húsárak, ellentétben a szomszédos (Tolna, Somogy, Bács-Bodrog) megyékkel. Pl. Tolna megyében március 15-től fontonként 14, július 16-tól 12, Bács-Bodrog megyében április 1-től 13, június 1-től 14 váltókrajcárra rúgott a marhahús ára.