Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

Pécsre. Nyílt ajtók mellett azonnal összeült a város közgyűlése, ahol a városi ta­nács és az akkori önkormányzati testület, választott polgárság tagjain kívül az ér­deklődő lakosok is megjelenhettek. A közgyűlésen Pest városának a nemzethez intézett hírlapi felhívását és a békés alkotmányos átalakulást veszélyeztető „kedélymozgalmak" elleni intézkedéseket tárgyalták meg. Rögtön kitűzték a nemzeti zászlót a városház tornyára „[...] a Hazának alkotmányos, és törvényes békés úton eszközlendő kifejlődése eránti forró óhajtásnak jeléül [...]. " Elhatá­rozták, hogy a 12 pont megvitatására másnap délelőtt 10 órakor összeül a város közgyűlése. A közgyűlés összehívásáról röplapokon értesítették a város lakossá­gát. A kinyomtatott plakát is az átalakulás békés jellegét hangsúlyozta. Maga a fejléc szövege és sorrendje is erre utalt: „Éljen A KIRÁLY! Éljen A HAZA! AL­KOTMÁNYOS SZABADSÁG! S BÉKÉS - EGYETÉRTÉS! " A rend fenntartásával a városkapitányt, mint a nemzetőrség parancsnokát bízták meg, hogy a nemzetőr­ség (ez ekkor még a régi polgárőrséget jelentette) segítségével akadályozza meg az esetleges zavargásokat. 10 A március 19-i közgyűlésen a legfontosabb kérdések kerültek terítékre: a 12 pont elfogadása, a város országgyűlési képviseleti ügye, a magyar nemzeti színek alkalmazása, az új polgárjogi kérelmek, a díszpolgárok kinevezése, az ezüst váltópénz kérelmezése és a belső rend biztosítására választmány kiküldése. Az összesereglett lakosok jelenlétében tartott március 19-i közgyűlés első tárgyát a 12 pont képezte. Nagy lelkesedéssel csatlakoztak az abban foglalt követelések­hez. 11 Ugyancsak egyöntetűen elhatározták, hogy az országgyűlési követküldési jog ismételt kérelmezését. A fentiek érdekében egy küldöttség indítását határoz­ták el (az egyébként már a végnapjait élő) országgyűléshez. Ebben a két kérdés­ben a lakosság és a tanács véleménye teljesen megegyezett. 12 A város országgyűlési képviseleti jogát, helyesebben az 1780. évben ka­pott szabad királyi városi rang becikkelyezését évtizedek óta sikertelenül szor­galmazta Pécs. Az 1848 január 3-5-i tisztújításkor Somssich Pál királyi biztos megígérte a választott községnek: segít abban, hogy teljesüljön a város régi vá­gya. Erre hivatkozva a város polgárainak kezdeményezésére a tanács és a válasz­tott község elhatározta, hogy ismét szorgalmazzák a szabad királyi városi rang törvénybe iktatását az országgyűlésen. A lakosság pénzt adott össze az útiköltsé­gekre és már egy három fős küldöttséget (Pintér Mihály bírót, Taitl Ferenc szó­szólót és Gründler András városi polgárt) februárban meg is bíztak ezzel. Ám a tényleges felhatalmazás és útnak indítás valamilyen okból mégis elmaradt. 13 A március 19-i közgyűlésen az országgyűlési becikkelyezés ügye, mint az országy­gyűlési képviselet kérdése merült fel. A város országgyűlési képviseleti jogának a megszerzéséhez aláírásgyűjtő felhívást adtak ki és pénzt gyűjtöttek a lakosság körében. A kérdés fontosságát jelzi, hogy a 3 fős küldöttség tagjait a város polgá­rai névszerinti szavazással választották meg. A kiküldött követek: Müller Ferenc választott polgár (volt helyettes szószóló), Mihálovich Imre táblabíró és Aidinger Pál tiszti főügyész április 12-én örömmel jelentették, hogy a jövő országgyűlésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom