Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)
Rendszerváltások A város - Horváth Lajos: Fiume és a magyar tengerpart 1848-49-ben
Ezzel szemben 1848. augusztus 26-án a császári kormányzat közölte Jellacic-csal, hogy visszavonják azt a királyi rendeletet, amelyik felfüggesztette báni hivatalából, bár a bán addig sem sokat törődött azzal a rendelettel. Ezekben a napokban fokozták a fegyverszállítást az osztrákok Horvátországba, a horvát csapatok felvonultak a Drávához, hogy a magyar tengerpartot elzárják minden összeköttetéstől. A Habsburg kormányzat, a bécsi hadügyminisztérium a magyar forradalom elleni támadás napját 1848. augusztus 3l-re tűzte ki. Augusztus 28-án Josip Bunjevac, zágrábi alispán ultimátumot intézett Erdődy János tengerparti kormányzóhoz, melyben felszólította a hatalom átadására. Augusztus 31-én Jellacic csapatai nagyobb ellenállás nélkül birtokba vették a tengerpartot és Fiumét. 39 Magyarország megtámadása Fiume elfoglalásával kezdődött, mert magyar földre ekkor léptek először ellenforradalmi csapatok, akármennyire is nem akar tudomást venni erről a mostani szakirodalom. A minisztertanács 1848. április 12-i határozata nyomán megszületett az önálló magyar kereskedelmi tengerészet, amelyik történelmünk során először alkalmazta a piros-fehér-zöld nemzeti lobogót a tengeren. Néhány hajó 1848 nyarán már magyar lobogó alatt közlekedett, ahogy ez Paolini fiumei polgárnak Susanihoz írt leveléből kitűnik. 40 A magyar haditengerészet megszervezése jócskán előrehaladt, ennek ellenére 1848 őszén már nem jöhetett létre, hiszen a tengerpart Magyarország számára augusztus 31-én elveszett. Kossuth 1848. augusztus 28-án rendelte el az IMPLACABILE (Kérlelhetetlen) brigg megvételét, ez lett volna a magyar haditengerészet első egysége magyar lobogó alatt. Az események azonban ekkor túlléptek ezeken a terveken. Dalmáciában eközben fokozódott az osztrákéilenesség és a magyarokhoz való csatlakozás közhangulata. A magyar kormány Ivan Bratit ügynököt 1848. július 13-án küldte Ragusába. Bratit ideje 1849 tavaszán következett el, amikor Ragusa városából az osztrák hatóságok elől a tengerre menekült. A katonai sikerekben gazdag tavaszi hadjárat következményeként sok tekintetben váratlanul magyar lobogók alatt hadihajók jelentek meg az Adria vizein. Elsőként az Erinis goelette-tel járta a dalmát városokat, ahol éjnek idején szórta szét és ragasztotta ki Kossuth felhívásait a magyar forradalomhoz való csatlakozásra. Ennek nyomán állítólag annyi önkéntes jelentkezett, hogy hajója már elégtelen volt a befogadásukra. A hajón állandó szolgálatot teljesítők száma 19 volt. Bratitnak ez a vállalkozása olyan nagy riadalmat keltett, hogy a trieszti tőzsdén az osztrák papírok rohamosan esni kezdtek. Ivan Bratit 1849. június 22-én Korfun kelt levelében értesítette Teleki Lászlót, a párizsi magyar követet adriai portyázásairól. Ebből kitűnik, hogy a Korfu és a körötte lévő görög szigeteken tartotta bázisát, innen északra törve működési területét kiterjesztette Budua, Cattaro, Spalato, Lissa és Lesina városokra és szigetekre, ahol osztrák-magyar garnizonok voltak. Levelének megírása idejében várta, hogy a Kossuth és a Bem nevű hajói is portyára induljanak magyar lobogók alatt.
