Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Horváth Lajos: Fiume és a magyar tengerpart 1848-49-ben

lajdonképpen a Magyarország elleni horvát támadást. Erdődy János Fiume kormányzója szeptember l-jén kénytelen volt átadni a hatalmat a város felett. Az új kormányzó maga Jellacic lett, ami már önmagában is mutatja a város jelentőségét. Jellacic-ot szeptember 4-én hivatalosan is visszahelyezték báni méltóságába, szeptember 11-én főerőivel átkelt a Dráván Varasdnál és megindult hazánk ellen. A Pákozd-sukorói ütközetben a honvédség győzelmet aratott a horvát hadsereg felett szeptember 29-én.

3 Fiume közigazgatásilag 1868-ig Horvátországhoz tartozott, az 1868. évi XXX. tc. 66.§-a visszacsatolta corpus separatumként Magyarországhoz. A város ettől kezdve a rohamos fejlődés korszakába jutott.

31 Magyar állami felségjelvények a tengeren 1848-1849-ben A Magyar Tengerpart megyei jogú törvényhatóságként működött, melynek területén két szabadkirályi kikötőváros, Fiume és Buccari foglalt helyet. Az 1847-1848-as utolsó rendi országgyűlés alapos körültekintéssel szerkesztette meg a Fiume és Buccari szabad tengerkereskedési kerületek igazgatásának a törvényjavaslatát, mely az 1848. április 11-én szentesített törvények között a XXVII. cikkelyben öltött testet. Ez a törvény külön nem intézkedett az állami felségjelvények használatáról, mert magyar felségterületről lévén szó, a magyar felségjelvények ugyanúgy használtattak a Magyar Tengerparton, mint más magyar megyékben.

32 Az 1848. április 12-én megtartott minisztertanács Kossuth indítványára elhatározta, hogy az osztrák császári külügyminisztériumot fel kell szólítani a magyar lobogónak a tengeren való védelmére. „Mivel a jelen olasz forradalom miatt a magyar tengermellék kikötőihői a hajók ausztriai lobogóval kiindulni nem mernek, nehogy megtámadásoknak legyenek kitéve: Hg. Esterházy Pál fel fogja hivatalosan szólítani az ausztriai külügyminisztert, hogy a magyar színek iránt az országgyűlésen alkotott törvények nyomán a magyar lobogónak minden külföldi kikötőkben való elismerését eszközölje. "

33 Kossuth Lajos, pénzügyminiszter a minisztertanácsi határozat után azonnal, április 12-én megírta levelét Esterházy Pál, külügyminiszterhez. „A magyar tengerpart kikötőiben számos rakott hajók tengeri útra készen nagy kárral és hátramaradással azért vesztegelnek, mivel az olaszországi háborús zavarok miatt austriai lobogó alatt nem vélnek biztosan tengerre szállhatni, s azon kérelemmel járultak a Minisztériumhoz: történjék intézkedés, hogy magyar lobogó alatt (melynek színe, veres, fejér, zöld, az ország szokott czimere) tengerre szállhassanak. Mivel pedig az országnak O Felsége által szentesített törvénye a magyar czimert és színeket természetes jogaiba helyezé, hivatalosan felkérem Hgdet: méltóztassék az austriai Minisztériumnál eszközölni, hogy erről minden illető külhatalmasságok haladéktalanul értesítessenek, s az ausztriai Consulok utasitassanak, hogy e tekintetben megbízatásuk helyein a szükséges lépéseket