S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

Előszó

Az egyházi esztendő ünnepeihez, jeles napjaihoz a vallásos szokásokon kívül kereszténység előtti mágikus cselekedetek: bőségvarázslások, gonoszűzések is kapcsolódtak, de gazdagok voltak időjárásjóslásokban, amelyeket gyakran munkavégzésre vonatkozó regulákkal még kiegészítettek. A liturgikus esztendő nem teljesen azonos a polgárival (jan. 1-dec. 31-ig) és a gazdaságival (márciustól novemberig), adventtel, azaz többnyire december elejével kezdődik és tart a következő év adventjéig. Azonban a két évezred során az egyházi esztendő kezdetében is voltak változások, s ez az évkezdet a nyugati és a keleti kereszténységnél ma sem azonos." Összefoglaló áttekintésünkben az egyházi esztendő jelenleg is használt rendjét alapul véve mutatjuk be a térség ünnepeinek, jeles napi szokásainak jellegzetességeit.