S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

S Náluk a nap neve „na mladatka" (kisded vértanúság). A karácsony és újév közötti időszak neve két karácsony köze volt, újév napja kiskarácsony. Ünnepként mindkét nap pogány eredetű, s maga a zajos ünneplés is, amikor zajkeltéssel igyekeztek távoltartani a gonosz erőket a régiből az újba való átlépés idején, ugyanakkor az újra, a jövendőre mágikus, jósló cselekedetekkel készültek. Szilveszter elnevezését I. Szilveszter pápáról, a „Béke pápájáról" (314-335) kapta, január l-jét pedig, mint az esztendő kezdő napját, Kr. e. 46-tól tartják, az egyiptomi Nap-Hold év alapján, s Julius Caesar alatt vezették be a Római Birodalomban.

150 Óév utolsó napján a templomokban hálaadást tartottak, s amikor innen kifelé jöttek, Pápán még az 1900 -as évek elején, Bazsiban, Külsővaton még a két világháború között is ilyenkor korbácsolták meg a legények a lányokat, de esetenként ezt újév reggelén tették. Nem kötődött szigorúan Szilveszter estéjéhez tehát, vagy ekkor, vagy újév reggelén szokták megtenni. Dobán, Orosziban, Borszörcsökön, Karakószörcsökön, Kertán ugyancsak óév estéje, a templomból való kijövet ideje szolgált a korbácsolásra. 6-8-12 ágú korbácsot használtak és többféle mondókát is ismertek: Aprószentekelés; 1990-es évek. (Róka Lajos felvétele) Magyarpolány, „Ebben az újévben meg ne kellésedjenek!" „Kelléses ne légy az újesztendőben!" „Kelléses ne légy, kelléses ne légy! Mához egy évig rontásba ne lépty! Kerüjjön el a boszorka szeme, Ha nézvést akar megverni vele, Kelléses ne légy, egészséges légy!" „Egészségükre, üdvösségükre! Újév ünnepére, Kelléses ne légy! Csak friss légy!"

151