S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)
Évközi jeles napok
A vizsgált térségben Szent László király ünnepéhez (június 27.) semmiféle szokás nem kapcsolódott, ábrázolása sem volt jelen a vallásosság tárgyai között. Jeles alkalma volt viszont a néphagyománynak Péter-Pál napja június 29én. Az apostolok ünnepén kezdték meg az aratást, „megszakadt a gabona töve." A hűvösebb bakonyi falvakban azonban nem mindig érett be Péter-Pálra a gabona. Szengálon úgy tudták, hogy ekkor hallgat el a kakukk. Ugyancsak itt járta az a mondás, hogy „Pál egymagában kicsi, csak Péterrel együtt erős." A Káli-medencében akkor számítottak jó aratásra, ha már volt kepe a határban. Vihar ellen a gabonatáblák négy sarkát ilyenkor megsarkalták. Szentjakabfán, Szentantalfán az aratás megkezdése előtt a két falu Antalfán Péter-Pálkor közös mulatságot rendezett. Pulán, ha még nem érett be ekkorra a gabona, a szőlőbe mentek ki dolgozni a „Náci hegybe." Jásdon sokan elszegődtek ilyenkor részes aratónak, s amikor a munkát elvégezték, elkészítették az aratókoszorút, amit ünnepélyes külsőségek között adtak át. Áldomás járt érte. Az úrkútiak is részes aratóknak szegődtek el. Amikor az aratással végeztek, négyféle aratókoszorút készítettek, amit az intézőnek elvittek, majd ezt követően táncmulatsággal ért véget az ünnepi alkalom. Bazsiban ezen a napon tartották az aratók miséjét, a Balaton-felvidéken pedig a halászbúcsút. Utóbbi Szent Péter halászmivoltával kapcsolatos, ezért választották sok helyen a halászok védőszentjükül. 336 Július 1-je Szent Vér ünnepe, amely XII. sz.-i megjelenése után csak a XLX. sz.-ban vált általánossá. Apokrif imákban és szentképi ábrázolásokban leggyakrabban előforduló a Jézus szent vérének összegyűjtése.Ez a megjelenítés a térség népi kultúrájában is jelen volt. Július 20-át, Illés próféta napját és a zarándokok, vándorlók, búcsúsok védőszentjeként tisztelt Jakab apostol napját július 25-ét eső és viharhozó napokként tartották számon. Különösen az Illés napi viharoktól féltek, mert gyakran jégesővel jártak együtt. A dörgicseiek szerint: „Illés napján esőt ne kérj Ha jön, ne szidd, tőle félj!" Sümegprágán éppen ezért, ezen a napon a szőlőhegyben misét tartottak Illés tiszteletére. 337 A szentgáliak Jakab napja időjárásából már a télre következtettek. , Jakab napján virágzik a hó" - mondták, azaz a borús, felhős idő sok téli havat jelzett. 338 A Balaton-felvidéken a borús Jakab napján a birkák téli takarmányáról gondoskodtak már, mert a megfigyelések szerint ilyenkor nagy hidegek következtek. A szőlősgazdák Jakabot gyümölcsadónak nevezték és tudomá-