S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

Évközi jeles napok

dig mindig fent voltak, Pünkösdkor azonban a gazda, ledobta őket. Májusi bokrétát vagy májusfát csak a 16. évét betöltött lány kaphatott. A nagy májusfát az erdőn vágták ki, éjszaka bevitték, kérgét lehántották, szalagokkal, borosüveggel, sörösüveggel feldíszítették és a kocsmaudvaron, vagy valamelyik keresztnél, esetleg a községháza előtt felállították. Májusfát csak katonaviselt legények állíthattak. A kidöntés mindig Pünkösdkor volt, amikor a rezesbanda muzsikált, a fiatalok körültáncolták a fát, a kocsmáros áldomást fizetett, amely után a bál következett. Városlődön csak annak a lánynak állítottak májusfát, akinek komoly udvarlója volt. Ugyanakkor mind a négy kocsma udvarára került egy-egy szalagokkal, üveg borral, kendővel feldíszített májusfa, ugyanis korcsoportok szerint más-más kocsmában, külön mulatságot szervezett a falu fiatalsága. A májusi tánc (Mai Tanz) azzal kezdődött, hogy egy legény zeneszó mellett felmászott a fára, lehozta onnan a piros kendőt és az üveg bort, miközben a zenekar tust húzott. A bort a legények közösen itták meg, de először a legény választottja kapott belőle, akinek a lehozott kendőt is odaadta. Ezután ők ketten nyitották meg a bált. Német közösségekben Valburga vagy Walpurgis éjszakáját (Walpurgisnacht) gonoszjáró időnek tartották, ezért április 30-ról május 1jére virradóra a kulcslyukakba zöld bodzaágat tűztek, hogy Holle asszony be ne mehessen. A német hiedelemvilágban ez egy démoni nőalak volt, térségünkben Városlődön még az 1980-as években emlékeztek rá, a szokást viszont már a II. világháború után nem gyakorolták. A XX. sz. elején még ezt az éjszakát boszorkányszombatnak nevezték, amikor is a falu boszorkányai seprűn lovagolva egy adott helyen gyülekeztek, s ott „boszorkánymisét" tartottak. Pünkösdhétfő kivételével Városlődön május l-jétől a Szent Anna napi búcsúig nem lehetett bált rendezni, mert vele megzavarták volna a gabona érését. Ilyenkor vasárnap délután a fiatalok csoportokba verődtek és az utcán fel-alá sétálgatva énekeltek, amit az öregek nagy örömmel hallgattak.

316 Május 3-a a Szent Kereszt feltalálása. A kereszt, a megváltás emlékjele. A golgotai kereszt megtalálásának napját a IV sz.-tól tisztelik ünnepként. Számos legenda kapcsolódik hozzá. A keresztkultusz a barokkban virágzott ki igazán.

317 Nincs olyan római katolikusok által lakott falu, ahol a szabadban legalább egy kereszt, feszület ne állna. Ezeknek, a térségben felállított szabadtéri feszületeknek külön története van, amely egy külön feldolgozást érdemel. Ezekkel a keresztekkel az ember Krisztus oltalmába ajánlotta, s ajánlja önmagát, családját, környezetét. Szent Flórián napján május 4-én, tűz elleni védelemért fordultak a IIIIV sz.-ban élt, vértanúhalált szenvedett katonaszenthez. Tisztelete Ma-