S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A Mária-ünnepek

rózsákkal, az utóbbi évtizedekben különösen kedvelt a három rózsával megjelenő szobra, ahol a fehér az örvendetes, a vörös a fájdalmas és az aranyszínű a dicsőséges Olvasót jelenti. Kedvelt kép a Fatimái Szűzanya a Rózsafüzér titkaival koszorúba foglalva. A XX. sz. elején gyakori kép volt az Istengyermekkel trónuson ülő Szűzanya, amint olvasót nyújt Szent Domonkosnak vagy amint egyik oldalon Szent Domonkos, a másikon Sienai Szent Katalin látható velük, kezükben rózsafüzérrel. Sienai Szent Katalin egyes típusokon az Istengyermektől töviskoronát vesz át, utalva a későbbi stigmatizációra. Magyarok Nagyasszonya külön ünnepe 1896 óta október 8., amely a másik Mária-ünneppel együtt koronája az októbernek, mint Mária hónapjának. Külön ünneppé nyilvánítása előtt Nagyboldogasszony napján tartották Magyarok Nagyasszonyát is. Patrona Hungáriáé alakja összekapcsolódik a magyar Szent Koronával. Jellegzetes ikonográfia, azonban a népi vallásosságban az ábrázolások kevés számán túl nincs más nyoma. Ilyen múlt századi üvegkép (Hinterglas) ismert Vöröstóról, amely a Néprajzi Múzeum vallási gyűjteményében található. Házioltár; Raposka, 1987. (Róka Lajos felvétele)