S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A Mária-ünnepek

A skapuláré viselését világiak számára is lehetővé tették, s a karmelita rend 1989 utáni visszatérése óta a skapuláré viselésének új tagjai is vannak, akik a skapulárét Csatkán vették fel. Azért viselték, mert hitük szerint minden bajtól védett. Csak mosakodásnál vették le, amikor csókkal illették, majd törölközés után visszavették. A Skapulárés Mária kultusza a XVIII. sz.-tól, a pestisjárványok idején különös erővel virágzott. Tiszteletére honosodott meg a szombati mécsesgyújtás szokása, amelyhez a szombati kiváltság kapcsolódott (a szombaton meghaltak hamarább üdvözülnek).

283 Ide köthető a német közösségek Samstagbild (Szombatkép) tisztelete, a sarokban elhelyezett Mária-kép vagy szobor előtt a szombati imádkozás és mécsesgyújtás szokása, amikor igyekeztek itt friss virágot is elhelyezni. Magyarpolányban még az 1960-as években is ezen a napon több helyen este a család minden tagja térden állva imádkozott a Samstagbild előtt. A XVIII. sz.-hoz köthető a Skapulárés Társulatok létrejötte, amelynek nyomaival még az 1980-as években is találkozni lehetett. A két világháború között pedig tagjaikkal együtt léteztek is. A Skapulárés Szűzanya ábrázolását az 1950-es, esetleg az 1960-as évekig még őrizték helyenként. Ezeken a képeken a trónoló Szűz Mária ölében tartja a gyermek Jézust, miközben skapulárét nyújt a tisztítótűzben szenvedő lelkeknek. Augusztus ötödikéhez, Havi Boldogasszony napjához vizsgált tájainkon semmiféle hagyomány, szokás, hiedelem nem fűződött. Mária halálának, mennybevitelének és megkoronázásának napja, az Assumptio ünnepe, azaz Nagyboldogasszony ünnepnapja augusztus 15-én. Mária Assunta ünnepét Nagyasszonyként is emlegették. A napot a VII. sz. óta ünnepként tisztelik. Ábrázolása apokrif evangéliumokon, középkori legendákon és látomásokon alapul. Többnyire a sírban fekvő Szent Szüzet, az üres, rózsákkal teli kőkoporsóját, mennybe emelkedését, leggyakrabban viszont a Szentháromsággal együtt jelenítették meg a képek, amint angyaloktól övezve, esetenként holdsarlón állva, a mennybe emelkedik, miközben a Szentháromság koronát tart feje fölé. Bálint Sándor szerint utóbbi a barokk jellemző ikonográfiái vonása.

284 A megdicsőítés áll ezeknek az ábrázolásoknak középpontjában. A népi vallásosság sokat merített a „Makula nélkül való Tükör"-ből és a nagyszámú, Mária elszenderedésével, mennybevitelével és megkoronázásával kapcsolatos vallásos ponyvanyomtatványokból. A hajdani virágszentelés meglétének maradványa lehet, hogy Nagyboldogasszonykor gyűjtötték a gyógynövényeket, mert különös szentelményi erőt tulajdonítottak nekik. A néphiedelem szerint az e napon ültetett kotlós minden tojását kikelti, s csirkéi is jó tojók lesznek. Úgy tartot-