S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A Mária-ünnepek

gantatás eszméjén alapulva születtek meg és a paraszti otthonokba is nagy számban bekerültek: így a Napbaöltözött Asszony, fején 12 csülagú koronával, a kígyón taposó vagy a holdsarlón álló - ahol a holdsarló a kígyó jelképe - Immaculata, Jesse fája (Jézus ószövetségi családfája), amelynek koronáján a Szent Szűz trónol, ölében a gyermek Jézussal. Bálint Sándor szerint a Habsburgok Mária-kultusza sokat merített a magyar hagyományokból.

277 A Szeplőtelen Fogantatás tisztelete teljességéhez és nagy népszerűségéhez a Lourdes-i (1854), valamint a Fatimái (1917) Jelenések, s a nyomukban megjelenő ábrázolási típusok (Mária a barlangban olvasóval, vagy a Szűzanya előtt térdeplő Bernadett, Mária rózsákkal összefogott palástban), továbbá ájtatossági formák nagyban hozzájárultak. Mária eljegyzésének emléknapja, január 23., azért érdemel említést, mivel Somlóvásárhelynek a XVIII. sz.-ban fogadalmi ünnepe volt. A XX. sz. elejéről van még adat e nap délelőttjén olvasótársulati összejövetelekről, ahol imádkozva, énekelve ünnepeltek. Március 25-e Gyümölcsoltó Boldogasszony (Mária Annuntiata), vagyis az Annuntiatio, az Angyali Üdvözlet ünnepe. A Megváltó megtestesülésének ünneplése az V sz.-tól ismeretes. Az angyali üdvözlet ihlette az Úr angyala és az Üdvözlégy Mária imádságokat. A vizsgált térség paraszti otthonainak szakrális ábrázolásain az imádkozó Máriának megjelenő Gábriel arkangyal látható, nagyszámú, a középkortól ismert klasszikus előképpel rendelkezve. Ez a nap a legutóbbi időkig a gyümölcsfák oltásának, szemzésének napja volt. A Káli-medencében úgy tartották, hogy akkor lesz eredményes a munka, ha lopott szemzőággal végzik. A néphit szerint a Gyümölcsoltó Boldogasszony napján végzett oltás biztosan megered és bő termést hoz. Szentgálon ilyenkor vitték be az erdőről a vad alanyokat, almát, körtét, majd elültették. Amikor megerősödtek, beoltották őket. A népi vallásosságban máig elevenen élő, hogy május egész hónapja Szűz Máriáé, az ő tiszteletére szentelt. A hónap folyamán naponta Mária-litániákat tartottak, virágtengerrel borítva a Mária-oltárokat. A Szent Szűz oltárait otthon is elkészítették. Mélyen vallásos családokban ilyenkor a szoba egyik sarkában állították fel a Mária-oltárt. Egy széket fehér terítővel vagy abrosszal leterítettek, erre feszületet, két gyertyát és Mária-képet vagy Mária-szobrot helyeztek el. A családok döntő többségében Mária Szíve és a Lourdes-i Mária szobra megtalálható volt, amelyek közül ilyenkor az egyik a házi oltárra került. Vázában friss virágot helyeztek a szobor vagy a kép elé. Volt, aki nefelejcsből készített kis koszorút, amit egy tányér vízbe téve állított a házi oltárra, közepébe egy vázában vágott virággal. Egész hónapban minden este a kis oltár elé térdeltek, s itt mondták el az esti imádságot, valamint egy Mária-imád-