Nagy-L István szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 11. (Pápa, 2006)
Haderő és hadviselés 1809-ben - VIZI LÁSZLÓ TAMÁS: AZ 1809-es győri ütközet a magyar történeti irodalomban
önálló alcím alatt tárgyalja.Megemlíti az inszurrekció fegyverbe szólításának mind a négy időpontját, s külön kiemeli József nádor szervező munkáját, valamint azt a nemzeti lelkesedést, amely valamennyi esetben országszerte tapasztalható volt. Problémaként ő is az inszurrekció fegyverzetbeli hiányosságait említi, s rámutat a nemesi felkelés mozgósításának és mozgatásának nehézségeire, ami a modern háborúkban az inszurrekció harcértékét negatívan és kedvezőtlenül befolyásolta. Ezzel egyetért azokkal a megállapításokkal, miszerint az inszurrekció a napóleoni háborúk korára katonailag már elavult intézménnyé vált. Érthető módon a meghirdetett négy felkelésből Szekfű is csak az 1809-est tárgyalja részletesebben. A korábbi történeti és hadtörténeti összefoglalók álláspontját osztva, ő is a császári-királyi hadvezetés hibáit említi a kudarc fő okaként, s utal az udvar tudatos lejárató politikájára. Említést tesz Kisfaludy munkájáról, s a reformkori bírálatokról, de a győri ütközetet és vereséget összegészében csupán epizódnak tekinti. Itt kell megemlíteni a tudós történész, Domanovszky Sándor munkásságát, akinek köszönhetően a két világháború közötti évtizedekben olyan fontos, alapműnek tekinthető szakmunkák és terjedelmes forrásközlések jelentek meg, melyek tovább árnyalták a francia háborúkról addig kialakult képet. Domanovszky kutatásainak középpontjában József főherceg személye állt, aki kezdetben királyi helytartóként, majd pedig az ország nádoraként személyesen irányította a hazai kormányzati adminisztrációt. Nádori méltóságából adódóan ö töltötte be a nemesi felkelés főparancsnoki tisztségét, s országos szinten koordinálta az inszurrekciós szervező munkát. József nádor iratainak összegyűjtéséhez, rendszerezéséhez és az anyag sajtó alá rendezéséhez Domanovszky a Magyar Történelmi Társulat felkérésére 1921-ben kezdett hozzá. A nádor iratai több vaskos kötetben láttak napvilágot. A francia háborúkat és a nemesi felkeléseket érintő kötetek 1925-ben 46 , 1929-ben 47 és 1935-ben 48 . Domanovszky a nádor iratainak megjelenését követően hozzákezdett József főherceg életének a megírásához is. A korszak enciklopédikus igényű áttekintésévé váló kötetek 1944-ben jelentek meg 49 , s a francia háborúkra és a nemesi felkelésekre vonatkozóan egyaránt számos fontos részletet tartalmaznak. Az 1805-ös és az 1809-es inszurrekciók történetének külön fejezetet szentelt a szerző. Az iratok és az életrajz jól kiegészítik egymást, s egyrészt kiválóan alkalmasak arra, hogy visszatükrözzék azt a kormányzati erőfeszítést, amelyet a nádor és környezete a napóleoni háborúk idején tett, másrészt pedig levéltári forrásokkal, valamint a nádor levelezésével és naplójával alátámasztják a győri harcokról és az inszurgensek szerepléséről rögzített történészi megállapításokat. A második világháborút követő évek, évtizedek politikai légköre, a népi demokrácia, majd a szocializmus építését zászlajára tűző proletárdiktatúra éles bírálatát és könyörtelen kritikáját adta mindannak, ami az 1945 előtti időszakra emlékeztette. A megszülető új politikai rendszer semmilyen eszmei közösséget nem vállalt a háború előtti Magyarországgal, s reakciósnak ítélt mindent, ami a múltra emlékeztette. így vált az inszurrekció ismételten a napi politika eszközévé. A nemesi felkelés ugyanis kiválóan 45 HOMAN - SZEKFŰ 205-208. 46 JNII 47 JNI IT 48 JNi m 49 DOMANOVSZKY 1/1 ; DOMANOVSZKY 1/2
