László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)
OSZKÓ ÉVA: A devecseri Esterházy-kastély
hogy újabb tulajdonosa (vagyis Esterházy Pál) uri lakának szándékozik átidomítani.... Ahol... pinczének torkolatja van, oda az emeletbeli termekből egy titkos csigalépcsőzet vezetett le, mely nem rég bontatott le veszedelmes helyzete miatt." 94 Valószínűleg ennek a lépcsőnek maradványa található a ma is a Győrök György által megjelölt helyen, bár ténylegesen nem vezet már sehová, mivel egy darabon lebontották. „Hol e titokzatos lépcsözet levezetett az úgy szólván földalatti osztályzatokba, onnan egy lemélyedő, földalatti boltozatos titkos folyosó vezetett ki a várból, ... mintegy fél órai távolságra eső úgy nevezett Széki erdőnek belsejében... - Ezen földalatti folyosón még 1829-ben messze el lehetett menni... -, később azonban roskadozni és veszélyesebb kezdvén lenni, a tulajdonos uraság elővigyázatosságból berakatta a nyilasát." 95 Az emberekben tévesen még ma is az él, hogy ez a titkos folyosó a somlói várba vezetett. Győrök György írásának végén számolt be arról, hogy 1857-58-ban milyen célt szolgált a vár: „A felső termek jelenleg gabona s egyéb tárakul használtatván..., egyikben ... színpad álitatott fel." 96 Az ily módon berendezett kastélyt Esterházy Pál halálakor (1877-ben) fiára, Esterházy Ferencre hagyta. 2. Esterházy Ferenc élete és építkezései Ferenc idejében ismét átépült a kastély. 1885-ben feltöltötték a várárok maradványait, 1888 tavaszán pedig a várkastély É-i oldalától a Torna-patakig elterülő park befásítása kezdődött meg. A legnagyobb munkálatokra 1889. márciusában került sor. Az átépítést Voyta Adolf tervei és vezetése alapján hajtották végre eklektikus stílusban 97 . Ekkor épült a második emelet, valamint ekkor készültek el a faragott mennyezetek, az öszszes ajtó és ablak, a második emeletre vezető lépcső stb. A főépülete visszaalakították lakóházzá, a várfalhoz támaszkodó melléképületeket pedig csaknem teljesen átalakították. Esterházy Ferenc építtette Az É-i oldalon magasodó kétemeletes tornyot, és a ma már nem látható, de akkor a keleti oldalon lévő gótizáló kápolnát is. Tulajdonképpen ez az utóbbi még a XX. században épült, de teljesen sohasem készült el. A várkaput teljesen eltüntették, és helyére barokk és eklektikus ízlés szerint újakat építettek. Az új barokk kapu és az egykori kapumaradvány közé pedig egy új földszintes épületet emeltek. Az ily módon megújított kastélyba a nagyterem későreneszánsz kandallóját, és az udvaron látható díszkút káváját az Esterházy család Velencéből hozatta. 98 Ma mindkettőt a Szépművészeti múzeumban őrzik, s Devecserben csak a másolatuk található. A kútkáva a devecseri kastély legjelentősebb muzeális értéke, amely a XVI. század elejéről származik. Egy velencei mester készítette (85 cm magasnak, 86 cm-es átmérővel) mészkőből. A káva alsó részén laposan mintázott akantuszlevelek vannak, felettük gyöngy94 Győrök 1859.60. o. '"Győrök 1859. 60. o. 96 Győrök 1859. 61. o. 97 VeML-Müemlékvédelmi iralok-4912. 12. o. 9K Balogh 1966.
