László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)
OSZKÓ ÉVA: A devecseri Esterházy-kastély
X. Az uradalom berendezkedése - Esterházy József és Ferenc birtoklása 1709 és 1721 között a kamarai megbízottak és a jószágigazgató viselte az uradalom gondjait, ahol tovább folyt a majorsági gazdálkodás. A külön dominiumként kezelt Devecser fontosságát a Balaton környéki szőlőkhöz való viszonylagos közelsége adta, valamint az, hogy magához Devecserhez tartozott az Esterházy család Balaton-vidéki szölöbirtoka, melynek szolgáltatási rendjét a devecseri úriszéken 1730-ban szabályozták. 76 Ezen kívül az uradalomnak még szőlei voltak a Somló hegyen is a vásárhelyi oldalon. Devecser elsősorban a szőlőművelésnek, a borok begyűjtésének és az állattenyésztésnek a központja volt. (Az 1740-60-as években működött itt egy svájci tehenészet, illetve jelentős volt a devecseri malmok „működését" kihasználva a sertéshízlalás is.) 1724-ben hatalmas port kavart egy tévhit, mely szerint az Esterházyak el akarják adni a devecseri uradalmat. A mezőváros lakóit e hír félelemmel töltötte el, ugyanis életük szorosan összefüggött a grófi családdal. (Az Esterházy-család nagy köztiszteletnek örvendett Devecserben.) Azt, hogy honnan röppent föl a hír, nem tudni, de az biztos, hogy a családnak nem voltak ilyen szándékai, sőt ezekben az években szervezték újjá az igazgatási rendszert. 77 1 73 5-ben rendelték a pápai uradalmi központ alá Devecsert, s azzal együtt irányították. A városlakók továbbra is adómentességet és szabadságot élveztek (1557 óta). József halála (1748) után az egyedüli fivére (a másik kedvezményezett), Ferenc lett Devecser ura egészen 1754-ig, a haláláig. Majd gyermekei 1755. január 25-i megegyezése 78 szerint a legfiatalabb fiú, gr. Esterházy Károly - korábbi váci, majd egri püspök - kapta meg a pápa-ugod-devecseri uradalmat. XI. Esterházy Károly - A kastéllyá épülés kora /. Esterházy Károly élete, birtokpolitikája A püspök természetesen Vácon maradt, illetve 1761 után Egerben volt rezidenciája. A hármas uradalom élére Balogh Ferenc tatai uradalmi prefektust nevezte ki régensi ranggal, aki ekkor Pápára költözött, s neki volt alárendelve Szabothin Lajos devecseri provizor. 9 Ö lakott a devecseri kastélyban, amely ezekben az időkben már elhanyagolt állapotban volt. A vár főépületét gabona-és terményraktárnak használták. Esterházy Károly megszüntette azt a régi gyakorlatot, hogy az uradalmak jószágkezelői a prefektusnak voltak kötelesek jelentéseket tenni, most ezeket közvetlenül a földesúrnak kellett elküldeni. Rendkívül fontos szerepet töltöttek be a birtokigazgatásban az uradalom tisztségviselői, akik gyakran több uradalom életét fogták át egyszerre. Ilyen volt pl. Balogh Fe7 " Veress 1996. 79. o. 77 Ekkor ugyanis az Esterházy birtok már 30 falut, két várost (Pápa, Devecser) valamint számos pusztát foglalt magába csak Veszprém megyében. 78 Veress 1996. 90. o. 170. jegyzet 79 Veress 1996. 90. o.
