László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)
OSZKÓ ÉVA: A devecseri Esterházy-kastély
A nemesség sorába igen kis részük emelkedett, bár Devecserben már a középkor évszázadai óta valódi nemesek is éltek- igaz, nem túl sokan. Az 1666. évi összeírás 6 " mindössze öt nemest említ. Eltek a városban iparosok, kézművesek is, akik céhekbe szerveződtek. Fennmaradt egy céhtábla 1670-es felirattal 64 , amely valójában 1676-os írás rontott változatát őrizte meg az utókor számára. 65 1676 május 6-án adott ugyanis gróf Esterházy Ferenc a devecseri csizmadiáknak egy 28 articulusból (szabályzatból) álló magyar nyelvű céhlevelet. 66 A céhtáblát ma a Laczkó Dezső múzeumban őrzik. Devecser XVII. századi lakóiról mindössze ennyi információ áll rendelkezésünkre, de még kevesebbet tudunk magáról a településről. A vár azon a helyen állt, ahol napjainkban a kastély található. A város ettől NY-ra terült el, a temploma pedig már az 1550-es évektől romokban hevert. Devecser mezővárosról egyetlen XVII. századi rajzot ismerünk, a németalföldi Justus van der Nypoort alkotását 1683-ból. Ez a metszet ÉK-Kröl ábrázolja a várost. Az előtérben egy bőrdudáját fújó pásztor üldögél legelő birkái között, s vele szemben áll és beszél hozzá egy főkötős, hosszú ruhát viselő asszony, aki kisfiának a kezét fogja. A háttérben látható Devecser emeletes várépülete, és a tőle É-ÉK-re elterülő tó. A vártól D-re terül el a város, s jól látható a templom, mely pontosan azon a helyen áll, ahol a középkori és a mai (1740 körül épített) templom is áll. A várost lőréses falak veszik körül, az ÉK-i sarkon egy újolasz rendszerű bástyával. Az ÉK-i sarokbástya és a DK-i kaputorony felezőjében egy négyzetesen előreugró bástya látható. A metszet hitelességét bebizonyítani nehéz lenne, de Győrök György írásában találunk a várra és a település elhelyezkedésére utaló pontos adatokat. „Hajdan nemcsak vár, de biztos helyszínezés és állítások szerint, a városnak belső része is be volt erős véd falakkal és gátakkal kerítve... A harczgátakon kívül minden részről mély, süppedékeny és terjedelmes vízállás feküvék, melynek vízhordója a Torna nevű folyó volt, mely által a vízállás a legkésőbbi időkben le is csapoltatván kiszáríttatott úgy, hogy e folyamon most a vár alatt egy jó jövedelmű uradalmi malom van." 67 Kétségtelen, hogy a vár viszonylag jelentős számú őrsége - különösen a lovasság - a várban nem férhetett el soha, s a katonáskodó lakosság biztonságát valamiféle erődítmény védhette. Feltehetően földsáncokkal vehették körül Devecsert, amelyet fából ácsolt palánkokkal erősíthettek meg, de ezek az évtizedek során teljesen eltűntek, és sajnos még csak említés sincs róluk. IX. Átépítések Esterházy Antal uralma idején /. Az építkezés A devecseri várat a XVII-XVIII. század fordulóján átépítették. A főépület első emeletén lévő nagyterem mennyezetét fiókos dongaboltozattal cserélték le, s a nyugati homlokzat reneszánsz ablakainak egy részét befalazták, helyettük pedig újakat törtek át a 63 . Veress 1996. 65. o. 64 . Nagybákai Péter VMMK 2. 1964. 344-346. o. 65 1884-ben került sor a tábla felújítására. Ekkor olvashatták helytelenül a tábla előlapján szereplő évszámot. 66 Reizner TT. 1894. 632. o. 67 Győrök 1859. 19. o.
