László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)
OSZKÓ ÉVA: A devecseri Esterházy-kastély
Ivekben csupán néhány fős őrség állomásozott, akik a környéket, s az ellenség mozgolódásait tartották szemmel. Mindezek azonban tehetetlenek voltak egy nagyobb haderő ostromával szemben. A nagyobb támadásokat csak a várak tudták feltartóztatni! A török elleni harcok sikere összességében a végvárrendszer egészén állt vagy bukott. 3. A devecseri vár szerepe, jelentősége Devecser csupán egy láncszem volt, de jól állta a próbát ebben a védelmi rendszerben, amelynek amúgy minden vára jelentősnek mondható. A devecseriek is kivették részüket a végvári harcokból, portyázásokból. Csoron jelentése szerint a török csapatok 7 alkalommal támadták meg Devecser és Sümeg várát 1532-ben, azonban ők mindannyiszor sikeresen visszaverték őket." Csoron András az 1540-es években Veszprém megye legnagyobb birtokosa lett. Négy vár volt a kezén köze! 80 faluval, nem csoda tehát, ha az 1540-es évektől kezdve „magnificus"-ként emlegették 20 . Ö lett a nemesi ellenállás szervezője, s az ő tanácsára szavazták meg a rendek 1547-ben a körmendi és hídvégi részleges gyűlésen a hadiadót a végvárak fenntartására. Mindkét részgyülésen határozat született, mely szerint jobbágyonként l-l Ft-ot (1 Ft= 1 OOdénár) vetnek ki a parasztságra, az így befolyt pénzen pedig hivatásos katonaságot fogadnak: Veszprémben 100 gyalogos és 32 lovas katonát Pápán 100 lovas katonát Palotán 80 gyalogos és 100 lovas katonát Sümegen 16 gyalogos és 50 lovas katonát Devecserben 100 lovas katonát. 24 Az adatokat nézve láthatjuk, hogy a devecseri vár elég jelentős védelmet kapott. A dunántúli várak megerősítésére szükség is volt, hiszen annak ellenére, hogy 1547. június 19-én Drinápolyban 5 évre szóló békét kötött a Habsburg és a Török Birodalom egymással, a dunántúli végvidéken tovább folytatódtak kisebb-nagyobb csatározások. 1551 őszén, amikor elsősorban a Temesközben, majd itt, a dunántúli végvidéken kitört a háború és a török hadak ismét támadásba kezdtek, meghalt Csoron András. Abstemius Bornemissza Pál püspök így írt Nádasdy Tamásnak: „Megholt Choron András, kit mindnyájan igen bánunk sok okokért." 25 Halálának színhelye ismeretlen, s csak feltevés, hogy Devecser várában hunyt el, s esetleg a vár kápolnájába temették. A hatalmas vagyont János fia örökölte 26 , lányáról: Fraksziáról pedig csak annyit tudunk, hogy egy jelentős dunántúli főnemesi család tagjához, Gersei Pethö Benedekhez ment férjhez. 22 . Veress 1983. 32. o. 2 \ Koppány 1961. 10. O. 24 . Veress 1983. 52. o. 25 . Takáts 1982. 112. o. 2h . Takáts 1982. 263. o.
